Olasz vizslajellem, tartás, egészség és költségek

Az olasz vizsla Olaszországból származó, ősi madárvadász kutya. A legrégebbi európai vizslafajták között tartják számon, és már 14. századi freskókon is feltűnik. Pontos ősei nem ismertek, ezért az egészen korai eredetéről szóló elképzeléseket óvatosan kell kezelni; annyi biztos, hogy külleme és vadászati szerepe évszázadokon át jól felismerhető maradt.

Eredeti munkájában a vad felkutatása és megjelölése volt a feladata, amikor a madarakat még hálóval fogták. A lőfegyverek elterjedésével a bracco italiano alkalmazkodott a megváltozott vadászathoz: keresett, vadat állt, majd apportírozott is. Gyors, széles ügetésben dolgozik, fejét magasan hordja, orra munka közben a hátvonal fölött van. Kiváló apportőr, és a vízi munka sem idegen tőle.

Két tájból egy fajta

A fajta történetében két jellegzetes változat alakult ki. A piemonti kutyák könnyedebb felépítésűek voltak, és fehér-narancs színük volt jellemző. Lombardiában nehezebb, barnaderes típus fejlődött ki. A 20. században a genetikai változatosság megőrzése érdekében a két vonalat egyesítették, így lett belőlük a ma ismert olasz vizsla.

A fajta fennmaradása tenyésztők kitartó munkájának köszönhető. A 19–20. század fordulóján Ferdinando Delor de Ferrabouc is szerepet vállalt a megmentésében. 2015-ben jelent meg a ma érvényes nemzetközi leírás, 2022-ben pedig az Egyesült Államok legnagyobb fajtanyilvántartója 200. fajtaként vette nyilvántartásba.

Ma az olasz vizsla továbbra is komoly munkakutya. Vadászatban, vizsgákon és versenyeken használják, de megfelelő életmód mellett családi társként és kutyasportokban is helyet kaphat. A múltját azonban a hétköznapokban is figyelembe kell venni: ez a kutya akkor érzi jól magát, ha az orrát, a testét és az együttműködési kedvét egyaránt használhatja.

Az olasz vizsla nagytestű, erős, mégis harmonikus felépítésű vadászkutya. Törzse a marmagasságával azonos hosszúságú, vagy annál kissé hosszabb. Izomzata fejlett, végtagjai szárazak és erősek, összképe tekintélyt sugároz anélkül, hogy nehézkes volna.

A kanok kívánatos marmagassága 58–67 cm, a szukáké 55–62 cm. A testtömeg mindkét ivarnál a mérettől függően 25–40 kg. Ez a testalkat a mindennapi tartásban is érezhető: az utazáshoz, fekhelyhez, bokszhoz és felszereléshez valóban nagytestű kutyára kell méretezni mindent.

A fej és a mozgás adja a jellegét

Feje szögletes, keskeny és erősen kimunkált. A hosszú, puha fülek elérik az orrhegyet, a szemek okkersárgák vagy barnák, kifejezésük szelíd. Nyaka erőteljes, rajta lágy, kettős lebernyeg látható. Mellkasa széles és mély, fara hosszú, széles és izmos; farka a tövénél vastag, a csánkig érhet.

Mozgásának jellegzetessége a nagy lépésű, gyors ügetés, erős hátulsó tolóerővel. A mancsok oválisak és zártak, a hátsó lábon kettős farkasköröm is előfordulhat. Vadászatkor magasan hordott fejjel dolgozik, ami a fajtát mozgás közben is különösen karakteressé teszi.

Rövid, fényes szőrzet többféle színben

Szőre rövid, sűrű és fényes, a fejen, füleken, a lábak elülső részén és a mancsokon finomabb. Nem csomósodik, nyírást és trimmelést nem igényel. Egész évben mérsékelten vedlik, ezért a rövid szőr nem jelent szőrtelenséget a lakásban.

Elfogadott színei:

• fehér;
• fehér narancssárga vagy sötétebb borostyánszínű foltokkal;
• fehér barna foltokkal;
• narancsderes;
• barnaderes, meleg barna árnyalattal és fémes fénnyel.

A szimmetrikus arcmaszk kívánatos, de hiánya megengedett. Fekete, fehér-fekete, háromszínű, egyszínű vagy cserbarna jegyes szőrzet nem elfogadott. Az albinizmus és a pigmenthiány szintén kizáró jellegzetesség.

Az olasz vizsla jelleme két, jól összeillő oldalból áll. Otthon rendszerint szelíd, nyugodt és erősen kötődő társ, munkában viszont szívós, lelkes és kitartó vadászkutya. Nem olyan kutya, amelyik megelégszik azzal, hogy jelen van a háztartásban: kapcsolatot, közös tevékenységet és feladatot kér.

Nagyon emberközpontú, a családja közelében szeret lenni. Ragaszkodása miatt gyakran keresi a gazdája társaságát, és rosszul viselheti, ha rendszeresen nem foglalkoznak vele. Kiadós mozgás után a lakásban nyugodt lehet, de ezt a kiegyensúlyozottságot az aktív napok alapozzák meg.

Együttműködő, de érzékeny természet

Értelmes, gyors felfogású kutya, amely általában szívesen dolgozik a gazdájával. Könnyen tanul, engedelmes lehet, és igyekszik megfelelni. Ugyanakkor lehet kissé önfejű, főként akkor, ha a feladat számára zavaros, túl egyhangú, vagy nincs világos oka együttműködni.

A kemény, durva bánásmódra érzékenyen reagál, bezárkózhat. A nyugodt hang, a következetes szabályok és a jól időzített jutalom sokkal használhatóbb eszközök nála. Nem agresszív és nem túlzottan félénk típus; a cél egy magabiztos, jól vezethető kutya, amely tud figyelni a gazdájára akkor is, amikor izgalmas ingerek jelennek meg.

Jó tudni: A jutalom nem csak falat lehet. Az olasz vizsla számára sokszor a közös apport, a keresési feladat vagy a továbblépés lehetősége is értékes megerősítés.

Vadászszenvedély és játékosság

Erős a zsákmányszerző ösztöne, kiváló az orra, madár vagy lövés hangjára gyorsan felélénkülhet. A kisebb állatokat üldözheti, ezért a behívást, a pórázon vezetést és a kontrollált szabadon engedést tudatosan kell felépíteni. Ez a hajlam nem „rossz viselkedés”, hanem a fajta munkamúltjának része, amelyhez biztonságos keretek kellenek.

Játékos, lelkes természetű. Szereti az apportot, az úszást, a közös túrát és azokat a feladatokat, amelyekben kereshet vagy együtt dolgozhat veled. Nem őrző-védő kutya, bár mély hangjával alkalomszerűen jelezheti a szokatlan történéseket.

A fajta másik hétköznapi sajátossága a jelentős nyáladzás. Nagy, lelógó ajkai miatt ez nem kivételes helyzet, hanem a közös élet része. Ha a nyál a bútorokon, ruhán vagy utazáskor komoly zavaró tényező lenne, ezt a döntés előtt érdemes reálisan mérlegelni.

Az olasz vizsla olyan családba illik, ahol a kutya nem marad a nap nagy részében magára, és a közös programoknak természetes része a mozgás. Naponta legalább két óra aktív időtöltést kér, ezen belül a séta önmagában nem mindig elég: szüksége van szaglásra, tanulásra, apportírozásra vagy más, célhoz kötött munkára is.

Gyerekek mellett jellemzően szelíd és nyugodt, szoros kapcsolatot alakíthat ki velük. Nagytestű kutya, lelkes játék közben pedig könnyen fellökhet egy kisgyermeket, ezért a közös játék legyen felnőtt által felügyelt. A gyereknek is meg kell tanulnia, hogy alvó, evő vagy visszavonuló kutyát nem zavarunk, és nem kapaszkodunk a fülébe.

Más kutyákkal általában jól kijön, nem szokott konfliktust kezdeményezni. A harmonikus együttéléshez azonban ugyanúgy kell fokozatos ismerkedés, megfelelő tér és emberi irányítás, mint bármely más kutyánál. A korai, nyugodt szocializáció segít abban, hogy a felnőtt kutya is jól kezelje a hétköznapi találkozásokat.

A háziállatokkal többnyire békés, de vadászösztöne miatt a kisebb állatok üldözése előfordulhat. A macska vagy más kisállat mellett való biztonságos együttélés nem automatikus: a találkozásokat kontrolláltan kell szervezni, és a kutyát soha nem szabad felügyelet nélkül olyan helyzetben hagyni, amelyben üldözés indulhat.

Az alábbi élethelyzetekben lehet jó társ:

• vadászol, vagy rendszeresen jársz vele vadászati vizsgára;
• szívesen túrázol, kocogsz, úszol vagy kutyasportolsz;
• vidéken, nagy házban és nagy kerttel élsz;
• a kutya a család napi életének tényleges része lehet;
• türelmes, jutalmazó tanításban gondolkodsz.

Kevésbé illik hozzád, ha gyakran üres a lakás, kevés idő marad a mozgatásra, vagy zavar a nyáladzás és a vedlés. Az sem jó kiindulás, ha a nevelést szigorú fegyelmezésre építenéd. Ez a fajta együttműködő partner lehet, de nem olyan kutya, amelyik tartósan beéri kevés figyelemmel.

Az olasz vizsla nevelésének alapja a nyugodt következetesség. Gyorsan felfogja, mit kérsz tőle, és szívesen együttműködik, de érzékeny a durva hangnemre. A kiabálás, a megfélemlítés vagy a fizikai büntetés nem épít stabil kapcsolatot; inkább bizonytalanságot és bezárkózást okozhat.

A jutalomalapú tanításnál azt erősíted meg, amit később is látni szeretnél: a rád figyelést, a laza pórázt, a nyugodt várakozást vagy a visszahívásra indulást. A szabályok legyenek egyszerűek és követhetők minden családtag számára. Ha a kanapé, az ajtón való kilépés vagy az etetés körüli viselkedés egyik nap megengedett, másik nap tiltott, a kutya nehezebben igazodik el.

Mit építsetek fel először?

1. Névreakció és figyelem: jutalmazd, amikor a nevére rád néz vagy magától felveszi veled a kapcsolatot.
2. Behívás: kezdd kis zavarás mellett, rövid távolságon, és mindig legyen jó élmény visszamenni hozzád.
3. Pórázon közlekedés: a nagy testméret miatt már kölyökként tanítsd a laza pórázt és a megállást.
4. Nyugodt várakozás: ajtónál, autónál, etetés előtt és izgalmas helyzetekben is hasznos önkontroll-gyakorlat.
5. Egyedüllét: fokozatosan, rövid, sikeres időszakokból építsd fel; ne rögtön hosszú órákkal kezdd.

A vadászati érdeklődés miatt a behívás és az impulzuskontroll különösen lényeges. Biztonságosan bekerített területen gyakoroljatok, és ne engedd szabadon ismeretlen, nyitott helyen csak azért, mert a kutya korábban jól viselkedett. Egy madár felrebbenése vagy egy kisebb állat felbukkanása erősebb inger lehet a megszokottnál.

Rövid tréningek, valódi feladatok

A rövid, változatos foglalkozások általában hatékonyabbak, mint a hosszú ismételgetés. Váltogathatod az engedelmességi elemeket, az apportot, az egyszerű keresést és a szimatolós feladatokat. A kutya így nemcsak elfárad, hanem megtanulja, hogy a veled való munka kiszámítható és élvezetes.

Jó tudni: A jól nevelt olasz vizsla nem attól lesz kezelhető, hogy minden ösztönét elnyomod, hanem attól, hogy megtanítod biztonságosan és irányíthatóan használni azokat.

Az olasz vizsla kiemelkedően nagy mozgásigényű kutya. Naponta legalább 120 perc mozgásra van szüksége, de az idő önmagában nem mond el mindent. A hosszú séta, a biztonságos szabad futás, a szaglómunka és a közös feladatok együtt adják azt a terhelést, amely mellett kiegyensúlyozottabb lehet.

Ha kevés a mozgás és az elfoglaltság, túlpöröghet, rombolhat vagy nehezebben nyugszik meg. Ez nem „rosszaság”, hanem annak a jele, hogy egy munkára tenyésztett kutya nem kap elég lehetőséget az energiája és a képességei használatára. A kert önmagában nem helyettesíti a közös programokat, még akkor sem, ha nagy.

Milyen elfoglaltságok illenek hozzá?

• hosszú séta, túrázás és kocogás;
• szabad futás nagy, biztonságosan bekerített területen;
• úszás;
• apportírozás;
• szaglómunka és nose work;
• vadászati munka, vizsgák és versenyek;
• agility, obedience és rally.

A sportok közül azt válaszd, amelyet a kutya örömmel végez, és amelyet fokozatosan építetek fel. Az agility vagy a kocogás például nem azonnal kölyökprogram: a növekedés időszakában a terhelés mennyiségét és jellegét is korlátozni kell. A szaglásra építő feladatok már fiatalon is jól adagolhatók, hiszen rövidek, koncentrációt igényelnek, mégsem járnak nagy ütődéssel.

Kölyökként a kíméletes terhelés a cél

Egyéves koráig ne futtasd kemény talajon, például betonon, és ne vidd kerékpár mellett futni. Kerüld az ismétlődő, erős becsapódással járó mozgást és az ugrások sorozatát. Ez általános szabály nagytestű, növésben lévő kutyáknál: az ízületeknek, csontoknak és izmoknak idő kell a fejlődéshez.

Felnőttként is érdemes váltogatni a mozgás formáit. Egy gyorsabb, aktív séta után jöhet keresős feladat, egy túranap után pedig nyugodtabb szimatolás. Így az olasz vizsla nemcsak fizikailag fárad el, hanem mentálisan is kielégültebb lesz.

Az olasz vizsla leginkább vidéki, nagy házas és nagy kertes életformához illik, de a kert nem válthatja ki a közös mozgást. Kiadós séta, futás és feladat után a lakásban nyugodtan pihenhet. Ha viszont az aktív igényei tartósan nem teljesülnek, a lakás mérete sem oldja meg a problémát.

Az emberközpontúsága miatt nem való olyan háztartásba, ahol a nap nagy részében nincs otthon senki. A hosszú magányt rosszul viselheti, ezért az egyedüllétet már kölyökkortól fokozatosan kell tanítani. Kezdetben rövid, nyugodt távollétekkel dolgozz, és csak akkor emeld az időt, ha a kutya valóban képes ellazulni.

Nem tartozik a sokat ugató fajták közé. Izgalomban vagy jelzésként adhat hangot, mély ugatása pedig alkalmanként elriaszthat egy hívatlan idegent. Őrző-védő feladatra azonban nem ez a fajta való: alapvetően nyugodt, jó természetű kutya.

A mindennapok egyik biztos velejárója a nyáladzás. A lelógó ajkak miatt a vízivás, az evés, a várakozás vagy az izgalom után is maradhat nyál a padlón, a ruhán és az autóban. Hosszú füleinek vége iváskor a vízbe lóghat, ezért időnként le kell mosni őket.

Az időjárással kapcsolatos külön tűrési adat nem áll rendelkezésre. A gyakorlati szabály egyszerű: melegben a mozgást a hűvösebb napszakra időzítsd, mindig legyen friss víz és árnyék, szélsőséges körülmények között pedig igazítsd a programot a kutya állapotához. Kint tartott kutya helyett családhoz közel élő, napi rendszerességgel foglalkoztatott társat igényel.

Az olasz vizsla szőrápolása egyszerű: rövid, sűrű bundája nem csomósodik, nyírást és trimmelést nem igényel. Hetente néhány perc átkefélés gumikesztyűvel vagy sörtés kefével általában elég ahhoz, hogy eltávolítsd a kihullott szőrt és tisztán tartsd a bundát. Egész évben mérsékelten vedlik, ezért a rendszeresség többet számít, mint az alkalmi, hosszú kozmetikázás.

A fajta gondozásában a fül a legfontosabb terület. Hosszú, lelógó fülei miatt hajlamos lehet fülgyulladásra, ezért hetente 1–2 alkalommal nézd át és tisztítsd meg. A fülvégek ivás közben könnyen bepiszkolódnak; szükség szerint öblítsd vagy töröld le őket, majd alaposan szárítsd meg.

Otthoni ápolási naptár

A karomhossz ellenőrzése különösen akkor fontos, ha a kutya sok puha talajon mozog, ahol kevésbé kopik a karom. A fogápolást fokozatos hozzászoktatással kezdd: rövid érintések, majd pár másodperces fogmosások után jöhet a teljes rutin. A rendszeres otthoni gondozás nem helyettesíti az állatorvosi vizsgálatot, de segíthet hamarabb észrevenni egy szokatlan elváltozást.

Jó tudni: Az olasz vizsla nem hipoallergén fajta. Egész évben hullat szőrt, ezért allergiás embernél nem ígérhető tünetmentes együttélés.

Az olasz vizsla etetésénél a nagy testméret, az aktív életmód és a mély mellkas együtt számít. Sok mozgás mellett sok energiát használhat, de a túlsúlyt ugyanúgy kerülni kell. Az ideális adag nem egyetlen, minden kutyára érvényes szám: függ az életkortól, testtömegtől, aktivitástól, testkondíciótól és az eledel energiatartalmától.

Növekedés alatt kiegyensúlyozott, a fejlődő nagytestű kutya igényeihez igazított táplálásra van szükség. Ne egészítsd ki találomra az étrendet, és az adagolást ne kizárólag a táp csomagolásán szereplő táblázat alapján állítsd be. Tapintással is kövesd a testkondíciót: a bordáknak érezhetőnek kell lenniük, miközben nem állnak ki feltűnően.

A fajtában ismert a gyomorcsavarodás kockázata. Lassító tál használata ajánlott, a megemelt etetőtálat viszont kerüld. Ha a közeli rokonok között előfordult gyomorcsavarodás, ezt már a kölyök kiválasztásakor is kérdezd meg.

A napi rutint célszerű kiszámíthatóan alakítani:

• az eledel mennyiségét a kutya aktuális testkondíciójához igazítsd;
• a gyors evést lassító tállal mérsékeld;
• nagyobb változtatásokat fokozatosan vezess be;
• az ivóvíz mindig legyen elérhető;
• étvágytalanság, ismételt hányás, haspuffadás, fájdalom vagy szokatlan nyugtalanság esetén azonnal kérj állatorvosi segítséget.

A gyomorcsavarodás életveszélyes állapot. Ilyen tüneteknél nem otthoni megfigyelésre, hanem sürgős állatorvosi ellátásra van szükség.

Az olasz vizsla egészség szempontjából több ismert kockázatra figyelni kell. Várható élettartama 10–14 év, egy 2025-ös egészség- és élettartam-felmérésben a medián életkor 11 év volt. Egy kisebb brit adathalmazban 13,8 év medián szerepelt, de annak mintája kevés kutyából állt, ezért ezt óvatosan kell értelmezni.

A fajtában leírták a vese amiloidózisát és a vesefejlődési rendellenességet. A vesebetegség kezelhető lehet, de nem gyógyítható, és többnyire végzetes kimenetelű. Egy 2025-ös amerikai felmérésben az elhullások 14,6%-át vesebetegség okozta, ezért egyéves kortól minden kutyánál ajánlott az évenkénti veseszűrés vér- és vizeletvizsgálattal.

Betegségek, amelyekre figyelni kell

• Daganatos betegségek: különösen csontdaganat és limfóma fordulhat elő. Ugyanebben a felmérésben az elhullások 26,6%-át okozták.
• Gyomorcsavarodás: életveszélyes állapot; az elhullások 9,3%-át adta a felmérésben. Közeli rokoni előfordulás növeli a kockázatot.
• Csípőízületi diszplázia: fájdalomhoz, sántasághoz és ízületi kopáshoz vezethet. Egy önkéntes szűrési adatbázisban 364 kutya 11,0%-a kapott diszpláziás minősítést.
• Könyökízületi diszplázia: egy ugyanilyen adatbázisban 342 kutya 12,6%-ánál szerepelt eltérés.
• Szemhéj-rendellenességek és szürkehályog: 315 szemvizsgált kutya 8,6%-ánál találtak eltérést.
• Fülgyulladás, allergia és viszkető bőr: a hosszú fül és az érzékeny bőr rendszeres figyelmet kér.

Ezek az adatok szűrési vagy felmérési mintákból származnak, tehát nem jóslatok egyetlen kutya sorsáról. A cél nem az aggodalom, hanem az, hogy a gazda és a tenyésztő tudatosan tervezzen ellenőrzéseket.

Milyen szűréseket kérj és tervezz?

Tenyészállatoknál ajánlott a csípőízületi röntgen, a legalább kétéves korban végzett könyökízületi röntgen, az évenkénti állatorvosi szemészeti vizsgálat és a veseszűrés. A tenyésztés előtti vesevizsgálat a fedeztetést megelőző hat hónapban javasolt. A saját kutyánál egyéves kortól évenkénti kreatinin- és vizeletfehérje-vizsgálat ajánlott.

Sántaság, fájdalom, hirtelen viselkedésváltozás, tartós viszketés, szokatlan szomjúság vagy vizelési változás esetén fordulj állatorvoshoz. A hirtelen haspuffadás, eredménytelen öklendezés, erős nyugtalanság vagy gyengeség pedig azonnali sürgősségi helyzet lehet.

Olasz vizsla kölyök választásakor a küllem mellett a dokumentált egészségügyi eredmények és a felnevelés körülményei a legfontosabbak. Kérd el a szülők csípő- és könyökszűrésének, szemvizsgálatának és veseszűrésének eredményét. Beszélj a tenyésztővel arról is, fordult-e elő a rokonságban vesebetegség vagy gyomorcsavarodás.

Nézd meg, hol nőnek fel a kölykök, hogyan találkoznak emberekkel, hétköznapi hangokkal és különféle helyzetekkel. A kölyöknek szüksége van biztonságos, tiszta környezetre, rendszeres emberi kapcsolatra és életkorához igazított élményekre. A siettetett döntés helyett kérdezz sokat a szülők temperamentumáról, munkájáról és egészségéről is.

Az első két év fő feladatai

1. 8–12 hetes korban: építs kötődést, és nyugodtan ismertesd meg sokféle emberrel, kutyával, hanggal és hellyel. A rövid, pozitív élmények többet érnek, mint a túl sok inger egyszerre.
2. 3–6 hónaposan: jöhetnek a játékos alapgyakorlatok, a névreakció, a behívás és a pórázon közlekedés. A kemény talajon futást, a bicikli melletti futást és az ismétlődő ugrásokat kerüld.
3. 6–12 hónaposan: nő az energia és megjelenhet a rágás. Adj szaglómunkát, apportot és rövid engedelmességi feladatokat, de a nagy ütődéssel járó terhelést továbbra is fogd vissza.
4. 1–2 éves korban: fokozatosan emelheted a terhelést, és elkezdődhet a komolyabb sport- vagy vadászati munka.

Az olasz vizsla lassan érik. Szellemileg 2–3 éves korára, testileg 4–5 évesen válik igazán felnőtté. Ez nem ok a szabályok halogatására, inkább arra figyelmeztet, hogy a következetességet türelemmel kell párosítani.

A kölyök első időszakában alakíts ki kiszámítható napirendet: legyen benne pihenés, rövid tanulás, szabályozott játék és fokozatosan épülő egyedüllét. A túl sok program ugyanúgy megterhelheti, mint a túl kevés. A cél egy magabiztos, gazdájára figyelő fiatal kutya, nem egy folyamatosan felpörgetett kölyök.

Az olasz vizsla tartásánál a kiadásokat főként a nagy testméret, a nagy étvágy és az aktív életmód alakítja. Nagyobb fekhelyre, szállítóboxra, hámra, pórázra és jellemzően több eledelre lesz szükség, mint egy kisebb kutyánál. Ha rendszeresen autóval viszed túrázni, tréningre vagy vadászati programokra, az utazási feltételeket is ehhez a mérethez kell igazítani.

A rövid szőrzet előny a kozmetikai költségeknél: kozmetikusra nincs szükség, a heti kefélés otthon elvégezhető. Ettől még a rendszeres fülápolás, a karomvágás, a fogápolás, az állatorvosi alapellátás és a minőségi eledel állandó tétel marad.

Külön tervezhető kiadások lehetnek:

• évenkénti vese-laborvizsgálat vér- és vizeletmintából;
• csípő-, könyök- és szemszűrés tenyészállatoknál;
• kutyaiskola, egyéni tréning, kutyasport vagy vadászati vizsgák;
• nagyobb méretű autós felszerelés és biztonságos szállítás;
• a sok mozgáshoz kapcsolódó felszerelések és utazások.

A költségeket a saját életmódod és a kutya aktivitása alapján érdemes végiggondolni. A lap költségbecslőjében saját adataiddal is kiszámolhatod, milyen havi és éves kerettel érdemes tervezned. Az olasz vizsla esetében a pénzügyi oldal mellett az időráfordítás is jelentős: a napi két óra mozgást, a tréninget és a társas jelenlétet nem lehet pusztán felszereléssel kiváltani.