Kishujellem, tartás, egészség és költségek

A kishu Japánból származó, közepes méretű japán vadászkutya. A Kii-félsziget sűrű erdőkkel borított hegyvidékén alakult ki, elsősorban Vakajama és Mie területén. Nevét a történelmi Kishu tartományról kapta. Ősi, közepes termetű japán kutyákból fejlődött ki, és feladata hosszú időn át a nagyvad vadászata volt.

Munkája szorosan kötődik a nehéz terephez. Friss szagnyomon keresi a vadat, csaholással megállítja, majd ha szem elé került, kitartóan követi. Ma főként vaddisznóvadászatra használják, korábban szarvas vadászatában is részt vett. Ez a háttér magyarázza a fajta állóképességét, éberségét és azt, hogy a mozgó állatokra miért reagálhat gyorsan.

A színek változó története

A korábbi állományban a vörös, a szezám és a csíkos kutyák is gyakoriak voltak. 1934-től csak az egyszínű egyedeket fogadták el, ugyanebben az évben a fajtát természeti emlékké nyilvánították. A feltűnő mintázatú, csíkos és tarka kutyák 1945-re eltűntek a tenyésztésből.

Az 1950–1960-as években néhány népszerű tenyészkan vonala erősen befolyásolta a színarányokat, ezért a fehér mára uralkodóvá vált. Ettől még a vörös és a szezám is elfogadott szín. A fehér kishu tehát gyakori látvány, de nem az egyetlen fajtajellegű változat.

Fontosabb mérföldkövek

• 1934: elkészült az első fajtaleírás, a fajta természeti emlék lett Japánban.
• 1981: japán kiállításokon önálló fajtaként kezdték díjazni.
• 1982. február 1.: végleges nemzetközi elismerést kapott.
• 1993: Japánon kívül is rendszeres tenyésztése indult, előbb az Egyesült Államokban, majd Hollandiában.
• 2016. október 30.: megjelent a ma érvényes fajtaleírás.

A második világháborút a hegyvidék elszigeteltsége és a vadászok kitartása miatt viszonylag jól átvészelte. Hazájában ma is ez a leggyakoribb őshonos vaddisznóvadász kutya, állománya azonban az utóbbi évtizedekben gyorsan csökken. Japánon kívül kevés kishu él, ezért kölyökkereséskor különösen számít a tenyésztő gondossága és a származás átláthatósága.

Jó tudni: A kishu ma lehet családi társ, sportkutya vagy mentőkutyás munka résztvevője is, de viselkedésében továbbra is jól látszik vadászkutya-múltja.

A kishu közepes termetű, erős csontozatú, jól izmolt és kiegyensúlyozott kutya. Alkata zömök, mégsem nehézkes: mozgása könnyed és rugalmas. Testhossza kissé nagyobb a marmagasságánál, az arány megközelítőleg 10:11. A fajta összképe határozott, munkára kész kutyát mutat.

A fej széles homlokú, az arcorri rész vastag és ék formájú. Szeme sötétbarna, közel háromszög alakú, külső szemzugai enyhén felfelé futnak. A kis, háromszögű fülek enyhén előredőlnek és mereven állnak. Az orr általában fekete; fehér egyednél enyhe pigmenthiány elfogadott.

A farok és a test vonalai

Mara magas, háta egyenes és erős, ágyéka széles, izmos. Mellkasa mély, hasa enyhén felhúzott. Végtagjai erősek, talppárnái vastagok és rugalmasak, ami jól illik a hegyvidéki munkához.

A farok magasan tűzött, vastag, a hát fölött kunkorodva vagy sarló alakban hordja. Nyugalmi helyzetben majdnem a csánkig ér. A lógó vagy rövid farok, illetve a nem álló fül nem felel meg a fajtajellegnek.

Kettős szőrzet, három szín

Szőrzete rövid, mégis időjárásálló felépítésű. A durva, egyenes fedőszőr alatt puha, sűrű aljszőrzet található, a pofán és a farkon a szőr valamivel hosszabb. Télen a bunda dúsabbá és hosszabbá válik; a szezonális vedléskor az aljszőr nagy része, olykor szinte egésze kihullhat.

Elfogadott színei:

• fehér, a tiszta fehértől a világos, kekszszerű sárgáig;
• vörös;
• szezám, vagyis fekete, vörös és fehér szőrszálak egyenletes keveréke.

A tarka színezet és a hosszú szőr hibának számít. A szőrzet természetes vonalát meg kell hagyni: nyírásra és formázásra nincs szükség, sőt ezt a bundát nem szabad ilyen célból alakítani.

A kishu kitartó, bátor és éber kutya. Saját családjához erősen kötődik, gazdájára finoman ráhangolódhat, ugyanakkor nem feltétlenül tapadós típus. Nem követi állandóan az embert egyik helyiségből a másikba, de figyeli a környezetét, és a közös tevékenységben szoros együttműködésre képes.

Megfelelő mennyiségű mozgás és feladat után bent nyugodtan pihenhet. Ez nem jelenti azt, hogy beéri rövid körökkel: a lakásban mutatott csendesebb oldala akkor jelenik meg, ha kint megkapja a tartalmas fizikai és szellemi elfoglaltságot. A kishu erős idegrendszerű lehet, a kellemetlen élményeket gyorsan feldolgozhatja, de a biztonságos, fokozatos tapasztalatszerzés ettől még alapvető.

Önálló gondolkodás és együttműködés

Ez a fajta képes tanulni és jutalomfalattal jól motiválható, de sokszor határozott elképzelése van arról, mit szeretne. Vadászmúltjából adódóan az önálló döntés nem meglepő tulajdonság. A gazdának ezért világos szabályokra, következetes reakciókra és türelmes gyakorlásra lesz szüksége.

A durva, büntető módszerek ellenállást válthatnak ki. Sokkal többre jutsz rövid, gyors tempójú, változatos feladatokkal, ahol a jutalom valóban értékes a kutyának. A gazdával kialakított kapcsolat nem mellékes részlet, hanem a taníthatóság egyik alapja.

Idegenek, őrzés és éberség

Idegenekkel a kishu lehet tartózkodó, de a barátságos, semleges embert rendszerint elfogadja. Korai és jól vezetett szocializáció mellett gyakran nyitottabb, mint több más japán fajta. Nem cél, hogy mindenkit lelkesen üdvözöljön; sokkal hasznosabb, ha nyugodtan tudomásul veszi a vendégeket és az utcai helyzeteket.

Otthonát őrzi, bátor és figyelmes. Ha megijed, inkább szembeszállhat a helyzettel, mint elmenekülne. Ezért a vendégek fogadását, a kapu körüli rutint és az elválasztás lehetőségét már fiatal kortól érdemes kulturáltan felépíteni.

A vadászösztön a hétköznapokban

A kishu nagyon erős zsákmányszerző ösztönű. Ha vadat lát, hajlamos azt szemmel tartani és követni. Ez nem rossz szokás, amelyet egyetlen gyakorlattal meg lehet szüntetni, hanem a fajta eredeti munkájának része. A behívás, a hosszú póráz használata és a biztonságos kerítés ezért a mindennapi felelős tartás eszközei.

Más kutyákkal szemben reaktív lehet, különösen kamaszkorban. A reaktivitás nem egyenlő azzal, hogy minden helyzetben verekedést keres, de azt jelzi, hogy a találkozásokat tudatosan kell szervezni. A nyugodt távolságtartás, az önuralom és a figyelem visszakérése sokkal célravezetőbb, mint a feszült, közelről erőltetett ismerkedés.

A kishu olyan ember mellé illik, aki aktív életmódot él, örömmel mozog sokat a kutyájával, és a napi séta mellett közös feladatokat is keres. Jó társ lehet túrázáshoz, hegyi terephez, szagfeladatokhoz vagy vadászathoz. A fajta gazdája legyen következetes, nyugodt és felkészült arra, hogy egy önálló gondolkodású kutya figyelmét nap mint nap irányítsa.

Nem kezdő gazdának való választás. Nagy a mozgásigénye, más kutyákra reaktív lehet, és vadászösztöne a hétköznapi sétákban is kezelési feladatot jelent. A kishu ken akkor működik jól, ha a szabályok világosak, a tanítás jutalomalapú, és a gazda nem várja el tőle, hogy minden kutyával vagy emberrel közvetlen legyen.

Gyerekek és vendégek mellett

A kisgyerekekkel való együttélést mindig az adott kutya személyisége, előélete és a család rutinja alapján kell mérlegelni. Általános szabály, hogy gyereket és kutyát ne hagyj felügyelet nélkül, és tanítsd meg a gyereknek is a kutya pihenőhelyének, ételének és jelzéseinek tiszteletét.

A vendégekhez való viszonyát segíti a korai, nyugodt ismerkedés. Ne követeld, hogy simogatást kérjen vagy közeledjen: a semleges jelenlét elfogadása is jó eredmény. Otthonvédő hajlama miatt hasznos, ha van előre kialakított rutinod az érkezésekre.

Más kutyák, macskák, kisállatok

Az idegen kutyák körüli helyzetek külön figyelmet kérnek. Kamaszkorban a más kutyákra adott reaktív válasz erősebb lehet, ezért a szocializációt nem szabad csak kölyökkori programnak tekinteni. A cél nem a korlátlan kutyafuttatós élet, hanem a biztonságos, kontrollált találkozások és a gazdára figyelés.

Macska vagy más kisállat mellett a tartása kockázatos. Erős vadászösztöne miatt idegen állatokra is gyakran reagál. Ha mégis közös háztartásban gondolkodsz, kölyökkortól, fokozatosan, szigorú felügyelettel haladj, és ne építs kizárólag a jó kezdetre.

A fajta különösen neked való, ha:

• rendszeresen túrázol vagy hosszú sétákra jársz;
• szívesen tanítasz szagfeladatokat és önuralmi gyakorlatokat;
• van tapasztalatod határozott vadászkutyával;
• tudsz biztonságos pórázos vagy bekerített mozgási lehetőséget adni.

Kevésbé jó döntés, ha kis lakásban élsz, kevés időd marad a napi foglalkozásra, vagy macskával, kisállattal élnél együtt.

A kishu tanításában a gazdához fűződő kapcsolat az egyik legerősebb eszköz. Jutalomfalattal és közös munkával jól motiválható, de nem automatikusan engedelmes kutya. A következetesség itt nem keménykedést jelent: ugyanazok a szabályok, kiszámítható következmények és érthető feladatok adják meg a keretet.

A rövid, vidám, gyors tempójú gyakorlások jobban illenek hozzá, mint a hosszan ismételt, egyhangú feladatok. A jutalom legyen a helyzethez mérten értékes, különösen szabadtéren, ahol a szagok és a mozgó ingerek erősen leköthetik. Durva fegyelmezésre ellenállással reagálhat, ezért a büntetésre építő módszerek nem jó irányt jelentenek.

Mit taníts először?

A mindennapi biztonságot szolgáló készségek fontosabbak, mint a látványos trükkök. Már kölyökkorban kezdd el felépíteni azokat a viselkedéseket, amelyek segítenek a vadászkutya-ösztön kezelésében.

1. Név és figyelem: azt gyakoroljátok, hogy a nevére rád nézzen, majd ezért jutalmat kapjon.
2. Laza póráz: ne csak az induláskor, hanem új ingerek közelében is jutalmazd a pórázon maradó figyelmet.
3. Behívás: fokozatosan, hosszú pórázon építsd fel; nyílt terepen ne engedd szabadon, amíg nem megbízható.
4. Önuralom: várakozás ajtónál, étel előtt vagy játék indítása előtt, rövid sikeres lépésekben.
5. Nyugodt elhaladás: más kutyáktól akkora távolságban dolgozz, ahol még képes rád figyelni.

Szocializáció a gyakorlatban

A szocializáció nem azt jelenti, hogy mindenkinek meg kell simogatnia a kölyköt, vagy minden kutyával össze kell engedni. Inkább azt, hogy sokféle emberrel, hanggal, felülettel és helyzettel találkozik úgy, hogy közben biztonságban érzi magát. Hagyd, hogy a maga tempójában nézzen meg új dolgokat, és ne kényszerítsd közeledésre.

Külön figyelmet kér a más kutyák és állatok közelében való viselkedés. A jól kiválasztott, nyugodt kutyapartnerek és a kontrollált találkozások többet érnek, mint a zsúfolt, kiszámíthatatlan helyzetek. Ha reaktivitást, fokozódó feszültséget vagy kezelési nehézséget tapasztalsz, kérj segítséget jutalomalapú módszerekkel dolgozó szakembertől.

A kishu nagyon nagy mozgásigényű kutya. Naponta hosszú séta, túra vagy más közös mozgás kell neki, és az egyszerű fizikai kifárasztás önmagában ritkán elég. A mozgás mellé feladatot is adj: a keresés, a szaglás és a rövid tanulási blokkok segítenek abban, hogy a kutya használhassa a képességeit.

Különösen jól illik hozzá a hegyi terep és a túrázás, de erős vadászösztöne miatt a szabadságot mindig biztonságosan kezeld. Vadban gazdag helyen a hosszú póráz, a jól illeszkedő hám és a biztos vezetés reálisabb megoldás lehet, mint a szabadon engedés. A kishu számára a kontrollált mozgás nem kevesebb élmény, hanem balesetmegelőzés.

Szagmunka és sportok

A fajta vadászmúltja miatt a szaglásra építő feladatok természetes elfoglaltságot adhatnak. Nem kell rögtön versenyre készülni: egy egyszerű keresős játék, elrejtett jutalom vagy kijelölt nyomvonal is jól strukturálhatja a közös időt.

Választható tevékenységek:

• hosszú séta és túrázás;
• szaglászós, nyomkereső feladatok;
• nosework és mentőkutyás munka;
• agility, obedience és rally obedience;
• Fast CAT, coursing ability test és csalihajszás játék biztonságos helyen;
• barn hunt, weight pull vagy vadászat.

A sport kiválasztásakor a kutya egyéni temperamentuma, egészségi állapota és kezelhetősége számít. A nagy izgalmú csalihajsza például örömteli lehet, de a hétköznapi önuralmi munkát nem váltja ki.

Terhelés kölyökkorban

Növekedésben lévő kutyánál általános elv a fokozatos terhelés. A hosszú túrákat, ugrásokkal járó sportot és ismétlődő, nagy intenzitású gyakorlatokat ne egyik napról a másikra vezesd be. A közös séta, a szabad szimatolás és a rövid tanítási blokkok kíméletesebb alapot adnak.

A felnőtt kishu napját jól szervezi, ha váltakozik benne a tempós mozgás, a nyugodt szagmunka és a pihenés. Így nem csak a testét fárasztod, hanem azt is megtanulja, hogy a közös aktivitás után le tud kapcsolni.

A kishu megfelelő mozgás után a lakásban nyugodtan pihenhet, de kis lakásban nehezen tartható. Nagy energiája és erős vadászösztöne miatt a szűk élettér önmagában nem oldja meg a napi szükségleteit. A kert sem helyettesíti a közös sétát, a tanulást és a gazdával végzett munkát.

A biztonságos kert hasznos lehet, különösen akkor, ha a kerítés stabil, és a kutya nem érhet el könnyen vadakat vagy átszaladó állatokat. A kertben hagyott kutya azonban ugyanúgy ráfeszülhet a külső ingerekre. A tudatosan szervezett közös programok többet számítanak, mint az, hogy mekkora a terület.

Egyedülléti tűréséről nincs megadott fajtaszintű adat. Általános tanácsként az egyedüllétet fokozatosan, rövid időszakokkal érdemes tanítani, és a kutyának legyen nyugodt, biztonságos pihenőhelye. A hirtelen hosszú magára hagyás helyett építs kiszámítható napirendet.

Az ugatás gyakoriságáról sincs rögzített adat. Vadászat közben a kishu csaholással állítja meg a vadat, otthon pedig ébersége miatt jelezhet a környezet változásaira. Már fiatalon tanítsd meg neki, hogy a jelzés után figyeljen rád, és legyen lehetősége megnyugodni.

A kettős szőrzet télen dúsabb, nyáron pedig erős vedlésen keresztül alkalmazkodik. Meleg időben általános szabály, hogy a mozgást a hűvösebb napszakokra időzítsd, mindig legyen friss víz, és figyeld a kutya állapotát. A bundát ne nyírd rövidre: a természetes szőrzet ápolása és a pihenőhely megfelelő hőmérséklete jobb megoldás.

A kishu rövid szőre a hétköznapokban könnyen kezelhető, de kettős bundája miatt a vedlés látványos lehet. Évente egy-két alkalommal erősen vedlik; ekkor az aljszőrzet nagy része, akár csaknem egésze kihullhat. Két vedlési időszak között általában elég az alkalmi átkefélés.

A bunda fedőszőre durva és egyenes, aljszőrzete puha, sűrű. Ez a szerkezet természetes védelmet ad, ezért nyírni és formázni nem szabad. A kozmetikus rendszeres látogatása nem szükséges, otthon is gondozható, ha a vedlési időszakban rászánod az időt.

Mit csinálj erős vedléskor?

A vedlés alatt az elhalt aljszőr eltávolítása a fő feladat. A kíméletes, alapos kifésülés, majd szükség esetén a fürdetés és teljes kiszárítás segít fellazítani és eltávolítani a kihullott szőrt. Az erős levegőjű kutyaszárító ilyenkor praktikus segítség lehet.

Ne próbáld a vedlést túl gyakori fürdetéssel vagy a szőrzet levágásával megoldani. A cél az, hogy a bőr tiszta maradjon, a kihullott aljszőr kijöjjön, a fedőszőr pedig ép állapotban megmaradjon.

Bőr, mancs, fogak

A fajtában előfordulhat allergia és bőrgyulladás, ezért a bőrpír, viszketés, seb vagy szőrhullás ellenőrzése legyen a rutin része. A talpakat séta után is nézd át, különösen erdei vagy köves terepen. Tartós vagy visszatérő tünetekkel fordulj állatorvoshoz.

A karmok hosszát rendszeresen ellenőrizd, és szükség szerint vágd vissza. Az általános gondozás része a fogak rendszeres ellenőrzése és fogápolása is. Allergiások számára a kishu nem ígér tünetmentességet: erős szezonális vedlése miatt nincs allergénmentes tartás.

A kishu jó minőségű száraz- vagy kiegyensúlyozott nyers étrenden jól tartható. Az adagolást mindig a kutya testméretéhez, életkorához, aktivitásához és testkondíciójához igazítsd. Egy sokat túrázó, rendszeresen dolgozó kutya energiaigénye más lehet, mint egy átmenetileg kevesebbet mozgó egyedé.

A testkondíciót ne kizárólag mérlegen kövesd. Általános irányelv, hogy a bordák legyenek könnyen kitapinthatók, de ne álljanak ki látványosan; a változásokat az aktivitás és az állatorvosi javaslat alapján kezeld. Friss ivóvíz mindig legyen elérhető.

Egyes egyedek keményítőben gazdag, illetve sok marha- vagy csirkehúst tartalmazó étrend mellett allergiaszerű bőrtüneteket mutathatnak. Ételallergia is előfordul. A viszketés, bőrpír, visszatérő bőrgyulladás vagy egyéb gyanús tünet nem otthoni találgatásra való: állatorvosi kivizsgálás szükséges.

Az étrendváltást általánosságban fokozatosan célszerű végrehajtani. Ha az állatorvos eliminációs étrendet vagy célzott diétát javasol, azt következetesen tartsd, mert az alkalmi falatok is megnehezíthetik a tünetek értékelését.

Kölyök esetén életkorának megfelelő, teljes értékű eledelt válassz. Növekedésben lévő kutyánál a túl gyors gyarapodás és a kontrollálatlan kiegészítés kerülendő; az etetésről, kondícióról és fejlődésről kérj állatorvosi tanácsot.

A kishu általában egészséges fajta, ismert, génteszttel kimutatható öröklődő betegsége nincs. A kis létszámú állományban ugyanakkor a genetikai sokféleség megőrzése lényeges tenyésztési szempont. Várható élettartama 12–15 év.

Az egészségügyi gondok között az immunrendszerhez kapcsolódó betegségek kapnak nagyobb figyelmet. Leggyakrabban étel- és környezeti allergia, valamint bőrgyulladás fordul elő. Egy gazdák beszámolóin alapuló amerikai felmérésben a kutyák akár 30%-ánál bőrgyulladást, 40%-ánál visszatérő viszketést jeleztek. Ezek az adatok nem minden kishura érvényes előrejelzések, de indokolják a bőr rendszeres ellenőrzését.

Gyakoribb és ritkább problémák

Az allergia és a bőrgyulladás jellemzően 1–3 éves kor között kezdődhet. Visszatérő viszketés, bőrpír, sebek vagy szőrhullás esetén állatorvoshoz kell fordulni. A tüneteknek több oka is lehet, ezért célzott kivizsgálás nélkül ne próbálj kezelést vagy szigorú diétát beállítani.

Előfordulhat öröklődő autoimmun pajzsmirigy-gyulladás, amelynek következménye pajzsmirigy-alulműködés lehet. Ennek tünetei gyakran csak 5–6 éves kor után jelennek meg. Ritkábban Addison-kór is előfordulhat; ennek tünetei általában 2–6 éves korban jelentkeznek, és a betegség csak a tünetek megjelenése után diagnosztizálható.

A lupus több formája is ismert: érintheti a bőrt vagy az egész szervezetet. Az orron, szájon, talpakon megjelenő sebek, visszatérő bőrgyulladás vagy szőrhullás kivizsgálást kér. Ritka szemészeti eltérés az entrópium, amikor a szemhéj befelé fordulva irritálja a szemet; fiatalkori szürkehályog és perzisztáló pupillamembrán is ritkán előfordulhat.

Az ízületi problémák ritkák. A diagnosztizált eltérések közül a könyökízületi rendellenesség, például az FCP fordul elő a leggyakrabban, de a röntgenezett kutyák között is ritka. Csípődiszpláziát eddig nem találtak. Foghiány és enyhe alsó előreharapás is előfordulhat; az utóbbi többnyire nem rontja az életminőséget.

Javasolt tenyésztési szűrések

• Pajzsmirigy-vizsgálat: tenyészállatnál, 2–3 évente ismételve.
• Szemvizsgálat: tenyészállatnál.
• Fogazat ellenőrzése: tenyészállatnál, fiatal felnőtt korban.
• Könyökízületi röntgen: választható tenyésztési szűrésként.
• Csípőízületi röntgen: választható tenyésztési szűrésként.
• Térdkalácsficam-vizsgálat: választható tenyésztési szűrésként.

Jó tudni: Egészségügyi szűrési eredményeket kérj el és nézz át kölyökválasztáskor. Ez nem ad minden későbbi problémára garanciát, de megmutatja, hogy a tenyésztő foglalkozott a tenyészállatok egészségével.

Kishu kölyköt ritka fajtából választasz, ezért különösen sokat számít a türelem és az alapos tájékozódás. Ne csak a szín, a küllem vagy az elérhetőség alapján dönts. Nézd meg, milyen környezetből érkezik a kölyök, hogyan viselkedik az anyával és az alommal, és kérdezz rá a szülők természetére, egészségügyi eredményeire, valamint a korai szocializációra.

Egy felelős tenyésztő nem ígér problémamentes jövőt, viszont nyíltan beszél a fajta kihívásairól: az erős vadászösztönről, az idegen kutyákra való esetleges reaktivitásról, a vedlésről és a bőrproblémák lehetőségéről. Megmutatja a tenyészállatok vizsgálati dokumentumait, és abban is érdekelt, hogy a kishu kölyök megfelelő otthonba kerüljön.

Az első időszakok

8–12 hetesen építsd a kapcsolatot, és ismertesd meg a kölyköt emberekkel, kutyákkal, hangokkal, felületekkel. Hagyj neki időt a környezet felfedezésére. A cél nem az, hogy minden újdonságot azonnal szeressen, hanem hogy biztonságosnak élje meg a tanulást.

3–6 hónapos korban a figyelem visszahívása legyen napi gyakorlat. Kint a szemével és az orrával könnyen elkalandozhat, ezért rövid, pörgős, jutalomfalatos blokkokban dolgozz. A durva fegyelmezés itt is ellenállást válthat ki.

6–12 hónaposan erősödhet a más kutyákra és állatokra adott reaktivitás. Folytasd a szocializációt, taníts önuralmat, és a biztos behívás előtt ne engedd szabadon nyílt terepen. A hosszú póráz átmenetileg is biztonságos mozgásteret adhat.

1–2 éves kor között fokozatosan növelhetők a feladatok: hosszabb túrák, szagmunka, kutyasportok kerülhetnek be a programba. Allergiás tünetek gyakran ebben, az 1–3 éves időszakban jelennek meg, ezért figyeld a bőrét, szőrzetét és az esetleges viszketést.

Jó tudni: Kölyökválasztáskor ne vállalj kishut abban a reményben, hogy majd „kinövi” a vadászösztönét. A megfelelő nevelés célja a biztonságos irányíthatóság, nem az ösztön eltüntetése.

A kishu közepes termetű kutya, ezért az etetés költsége mérsékelt lehet, de a havi kiadásokat nem csak a táp vagy a nyers étrend határozza meg. A választott eledel minősége, a kutya aktivitása, életkora és egészségi állapota egyaránt befolyásolja a keretet. Kölyök- vagy vételárat a rendelkezésre álló adatok nem tartalmaznak.

A rendszeres kiadások közé tartozik az eledel, az állatorvosi megelőzés, a felszerelés, a pórázok és hámok cseréje, valamint a tanítás és foglalkoztatás költsége. Ennél a fajtánál különösen indokolt lehet egy stabil, jól illeszkedő felszerelés, a hosszú póráz és a biztonságos, bekerített mozgási lehetőség.

Nagyobb, esetenként váratlan költséget jelenthet:

• bőrproblémák és allergia kivizsgálása;
• speciális vagy diétás eledel;
• tréning, viselkedési tanácsadás és kutyasport;
• a tenyészállatok pajzsmirigy-, szem- és fogazatvizsgálata;
• biztonságos kerítés vagy futtatóhely kialakítása.

Kozmetikusra rendszeresen nincs szükség, mert a bunda otthon kezelhető, de az erős vedléskor a fürdetés, kifésülés és szárítás több időt és eszközt kérhet. A lap költségbecslőjében saját adataiddal is kiszámolhatod, milyen havi és éves kerettel érdemes tervezned.