Japán csinjellem, tartás, egészség és költségek

A japán csin története szorosan kapcsolódik a japán császári udvarhoz és nemességhez. Társ- és ölebnek tenyésztették, nem munkakutyának: feladata az volt, hogy jelenlétével és társaságával gazdagítsa gazdája mindennapjait. A sógunok idején az edói várban is szobakutyaként tartották.

Pontos eredetét nem lehet egyetlen vonalra visszavezetni. Régi feljegyzések alapján ősei 732-ben koreai uralkodók ajándékaként érkezhettek a japán császári udvarba, majd a következő évszázadban további hasonló kutyák kerültek az országba. A 7–10. században Kínába és Észak-Koreába küldött követek is hoztak ilyen kutyákat Japánba. A japán nemesség hosszú idő alatt alakította ki azt a kifinomult, kistermetű típust, amelyet ma japán csinként ismerünk.

Udvari kedvenctől nyugati társasági kutyáig

A fajta a 17. században kezdett megjelenni Európában. 1613-ban egy brit hajóskapitány vitt csint Angliába. A nyugati ismertségét az 1853–1854-es évek gyorsították fel: Japán megnyitásával több kutya jutott az Egyesült Államokba és Angliába, két példány pedig Viktória királynőhöz került. 1868-tól az előkelő hölgyek kedvelt ölebe lett, később pedig szélesebb körben is elterjedt társasági kutyaként.

A fontosabb állomások röviden:

• 732: a csin ősei koreai uralkodók ajándékaként érkezhetnek Japánba.
• 1613: az első ismert csin Angliába kerül.
• 1680–1709: az edói várban szobakutyaként tartják.
• 1853–1854: a fajta ismertté válik a Nyugaton is.
• 1888: az Egyesült Államokban hivatalosan elismerik.
• 1957: nemzetközileg véglegesen elismerik.

Ma a japán csin az FCI 9. fajtacsoportjának 8. szekciójába tartozik, a japán csin és pekingi palotakutya szekcióba. Munkavizsgája nincs, mai szerepe pedig változatlanul a családi társ és a kiállítási kutya.

A japán csin kistestű, négyzetes arányú, elegáns kutya. Finom csontozata, széles feje és dús, hosszú bundája különösen jellegzetessé teszi. A szukák törzse kissé hosszabb lehet, mint a kanoké.

A fej széles és kerek, a stop mély. Orrháta nagyon rövid és széles, az orr a szemek vonalában helyezkedik el. A nagy, fényes, távol ülő szemek adják a fajta jellegzetes, kissé „csodálkozó” tekintetét; ebben szerepe van annak a kevés fehérnek is, amely a szem belső sarkában látszik. A hosszú, lelógó, háromszögletű füleket dús szőr fedi.

Szőrzet és színváltozatok

A japán csin bundája hosszú, egyenes és selymes, aljszőrzet nélkül. A szőr kissé eláll a testtől, a nyakon sörényt képez, a fülön, combokon és farkon pedig gazdag díszszőrré válik. Ez az egyrétegű bunda vedlik, de nincs olyan aljszőrzete, amely tömegesen hullana.

Elfogadott szín a:

• fehér fekete jegyekkel;
• fehér vörös jegyekkel, ahol a vörös lehet coboly-, citrom- vagy narancsárnyalatú is.

Kívánatos a szemek és fülek körüli, valamint a testen szimmetrikusan elhelyezkedő foltozottság. Ugyancsak kívánatos a széles fehér hóka, amely az orrtól a fejtetőig fut. A tiszta fehér, jegyek nélküli bunda hiba, ahogyan az arcon lévő egyetlen folt is. A háromszínű szőrzet kizáró jellegű.

A nyak rövid és magasan illesztett, a hát rövid és egyenes, a mellkas közepesen széles és mély. A farok a hát fölött ível, hosszú szőr borítja. Mozgása könnyed, elegáns és büszke; a mancsok kicsik, nyúlszerűek.

A japán csin jelleme alapvetően egy olyan kutyát mutat, amely a közös életre figyel. Nagyon ragaszkodó, szeret a családja közelében lenni, és szívesen pihen ölben vagy a gazdája mellett. Nem véletlen, hogy évszázadokon keresztül kizárólag társasági kutyaként tartották.

Vidám, élénk és játékos, de nem igényel állandó pörgést. Rövid közös játékokkal, trükkök gyakorlásával és lassú sétákkal jól elvan. Gyakran tisztaságszeretőnek írják le: előfordul, hogy a mancsával törölgeti az arcát. Ez kedves sajátosság, de a szemkörnyék rendszeres ápolását nem helyettesíti.

Közeli emberekkel oldott, idegenekkel visszafogott

A családtagokkal rendszerint közvetlen és szeretetteljes, idegenekkel, új helyeken és szokatlan helyzetekben viszont tartózkodóbb lehet. Nem őrző-védő kutya, de egy idegen érkezését vagy váratlan zajt jelezhet. Általában csendes, ezért nem kell folyamatos ugatásra számítani, ám a jelzőhangját nem célszerű akaratlanul megerősíteni figyelemmel vagy visszaugatással.

A visszafogottság nem egyenlő a félénkséggel. A kölyökkori, nyugodt szocializáció segít abban, hogy az új embereket, hangokat és környezeteket biztonságosan kezelje. Nem az a cél, hogy mindenkit lelkesen üdvözöljön, hanem hogy gazdája mellett feszültség nélkül tudjon jelen lenni.

Érzékeny tanuló, olykor makacs döntésekkel

A japán csin értelmes, és a szobatisztaságot is általában könnyen elsajátítja. Trükköket szívesen tanulhat, ugyanakkor makacs is lehet. A kemény hang, a túl sok nyomás vagy a büntető módszerek hatására bezárkózhat, ezért a rövid, játékos, jutalomalapú gyakorlás működik vele a legjobban.

Erős emberközpontúsága árnyoldalt is hozhat: hajlamos lehet szeparációs szorongásra, ha rendszeresen hosszú időre egyedül marad. Az egyedüllétet ezért fokozatosan, kölyökkortól célszerű felépíteni. Az sem biztonságos feltételezés, hogy kis mérete miatt bárhol szabadon engedhető: ha valami felkelti az érdeklődését, behívása nem feltétlenül megbízható.

A japán csin annak lehet jó társ, aki közelséget kereső, kistestű kutyával szeretne együtt élni. Lakásban is kiválóan tartható, kert nélkül is, ha minden nap kap rövid sétát és közös játékot. Nem a hosszan tartó, intenzív programok kutyája, inkább a nyugodt, kiszámítható otthoni élethez illik.

Kezdő gazda számára is kezelhető lehet, ha vállalja az egészségügyi odafigyelést és a következetes, kedves nevelést. A kevés mozgásigény nem jelent kevés törődést: a japán csin számára különösen lényeges, hogy a család a nap jelentős részében elérhető legyen.

Gyerekek, kutyák és macskák mellett

Gyerekekkel általában jól kijöhet, de kis teste miatt játék közben könnyen megsérülhet. Felügyelet szükséges, különösen kisebb gyerekek esetén. A gyereknek meg kell tanulnia, hogy nem emelgeti a kutyát, nem zavarja pihenés közben, és nem húzza a fülét vagy a díszszőrét.

Kölyökkori szocializációval más kutyákkal is jól együtt élhet. Felügyelet mellett szívesen játszhat más kistestű kutyákkal. Macskákkal is megférhet, ha az ismerkedés fokozatos, nyugodt és biztonságos.

Jó választás lehet, ha:

• lakásban élsz, és csendesebb kutyát keresel;
• a kutya sokat lehet veled vagy más családtaggal;
• rövid sétákat és közös játékot tudsz beépíteni a napba;
• türelmes, jutalmazó tanításban gondolkodsz;
• idősebb gyerekek élnek veled, akik óvatosan bánnak vele.

Nem ideális, ha:

• a kutya naponta sok órát maradna egyedül;
• kocogó- vagy túratársat szeretnél;
• nyáron sok időt töltenél vele hőségben;
• nagyon kis gyerekek játékát nem tudod felügyelni;
• nem tudod vállalni a szem, térd, szív és légzés rendszeres ellenőrzését.

Jó tudni: A japán csin kis mérete nem teszi törhetetlenné. A biztonságos együttéléshez az embereknek kell alkalmazkodniuk a finom testalkatához.

A japán csin nevelésének kulcsa a bizalom és a kis lépésekben haladás. Értelmes kutya, szívesen tanulhat trükköket és a hétköznapi együttélés szabályait, de a túl szigorú hangnemre könnyen bezárkózik. A jutalomfalat, a játék, a nyugodt dicséret és a következetes napirend jobb tanítóeszköz, mint a nyomás.

A rövid foglalkozások általában eredményesebbek, mint az elhúzódó ismételgetés. Egy-egy új feladatot csendes helyen kezdj, majd fokozatosan gyakoroljatok többféle környezetben. A jutalomfalatok a napi energiabevitel legfeljebb 10%-át adják.

Mit taníts meg korán?

Az első hetekben az együttéléshez szükséges alapok legyenek előtérben:

1. Neve és figyelemfelvétel: névre fordulás, rád nézés, rövid kapcsolatfelvétel.
2. Szobatisztaság: rendszeres kivitel, nyugodt jutalmazás a megfelelő helyen végzett dolgokért.
3. Pórázhoz szoktatás: könnyű felszereléssel, lassan és rövid távokon.
4. Testkezelés: mancs, fül, szemkörnyék és száj érintése, hogy az ápolás ne legyen stresszes.
5. Maradás és behívás alapjai: biztonságos, bekerített területen, fokozatos nehezítéssel.

A behívásra külön figyelj, de ne építs arra, hogy szabad területen mindig hibátlanul működik. A japán csin érdeklődése elviheti a figyelmét, ezért nyílt helyen a póráz vagy hosszú vezetőszár biztonságosabb megoldás.

Az egyedüllétet szintén tréningként kezeld. Először néhány másodperces, majd fokozatosan növelt távollétekkel dolgozz, és csak akkor emeld az időt, ha a kutya nyugodt marad. A hirtelen, órákig tartó magára hagyás nem tanítja meg az egyedüllétre, inkább fokozhatja a szorongást.

Jó tudni: A japán csin tanításánál a következetesség nem keménységet jelent. Ugyanazok a szabályok, rövid gyakorlások és világos jutalmak adnak számára kapaszkodót.

A japán csin kis mozgásigényű társasági kutya. Naponta legfeljebb 30 perc mozgás elegendő számára, amelyet feloszthatsz rövid, lassú sétákra és otthoni játékra. Nem futó- vagy hosszú túratárs, a nagy fizikai terhelés nem illik az igényeihez.

A mozgásnál fontosabb lehet a tempó és a körülmény. Lapos arca miatt nehezebben hűti magát lihegéssel, ezért hőségben különösen gyorsan túlhevülhet. Nyáron a séta idejét igazítsd a hűvösebb reggeli vagy esti órákhoz, és kerüld a forró burkolatokat.

Rövid séták, játék és agymunka

A napi programot ezekből érdemes összeállítani:

• rövid, lassú tempójú séta;
• játék bekerített kertben vagy biztonságos lakásban;
• felügyelt játék más kistestű kutyákkal;
• egyszerű trükkök és rövid tanulási feladatok.

A szellemi lefárasztásához nincs szükség bonyolult munkára. Néhány perc trükktanulás, keresős játék vagy az alapfeladatok gyakorlása elég lehet. A feladatokat igazítsd a napi állapotához: légzési nehézség, szokatlan fáradékonyság vagy rossz közérzet esetén ne erőltesd a mozgást, hanem kérj állatorvosi tanácsot.

A kutyasportok közül nem a nagy állóképességet vagy erős fizikai igénybevételt kérő ágak állnak közel hozzá. A közös munka örömét inkább a játékos tanulás, az engedelmességi alapok és az egyszerű trükkök adják. A meleg kerülése minden aktivitásnál elsődleges szempont.

A japán csin lakásban is kiválóan tartható, és nincs szüksége kertre ahhoz, hogy jól érezze magát. A kert azonban nem helyettesíti a sétát, a közös időt vagy a foglalkozást. A család közelében szeret lenni, ezért számára az otthon elsősorban nem a négyzetméterekről, hanem az emberek jelenlétéről szól.

Általában csendes, ritkán ugat feleslegesen. Idegen ember vagy szokatlan hang esetén jelezhet, de nem őrzőkutya. Ha a jelzőugatás gyakorivá válik, a helyzetek nyugodt kezelésével és megfelelő figyelemátirányítással lehet dolgozni.

A hosszú egyedüllét viszont nehéz lehet neki. Emberközpontúsága miatt hajlamos a szeparációs szorongásra, ezért a távollétet fokozatosan kell megszoktatni vele. A napi rend, a rövid gyakorlások és a biztonságos pihenőhely segíthetnek, de olyan életvitelhez nem illik, ahol rendszeresen egész nap egyedül lenne.

A japán csin nagyon érzékeny a melegre. Lapos arca miatt lihegéssel nehezebben hűl, ezért kánikulában hűvös, klimatizált vagy jól szellőző környezetre, árnyékra és visszafogott aktivitásra van szüksége. Forró autóban soha ne maradjon, és meleg időben csak a hűvösebb napszakban induljatok el.

Jó tudni: A túlzott lihegés, hörgés, nehéz légzés, öklendezés vagy feltűnő kimerültség nem olyan jel, amelyet ki kell várni. Ilyenkor hűvös hely és állatorvosi segítség szükséges.

A japán csin ápolása rendszeres, de nem igényel nyírást vagy trimmelést. Hosszú, selymes, egyrétegű bundája akkor marad rendezett, ha hetente 1–2 alkalommal alaposan átkeféled. Külön figyelmet kér a fül, a nyak, a comb és a farok díszszőre, ahol könnyebben alakulhatnak ki csomók.

A japán csin ápolása nem csak a szőrről szól. A nagy, feltűnő szemek körül gyakori lehet a könnyfolt, ezért a szemkörnyéket rendszeresen és óvatosan tisztítsd. Ha a szem piros, váladékozik, hunyorog, vagy a kutya dörzsöli, állatorvosi vizsgálat szükséges.

Fürdetés és szőrzetkezelés

Fürdetésre általában havonta, illetve akkor van szükség, ha a kutya piszkos. Fürdés után a fülekre is figyelj, és ellenőrizd, hogy a hosszú szőrzet teljesen megszáradt-e. A bunda természetes formáját nem kell nyírással átalakítani.

A karma gyorsan nőhet, ezért gyakori ellenőrzést és vágást igényel. A túl hosszú karom kényelmetlen lehet járás közben. A fogmosás legyen rendszeres része a rutinnak; a fokozatos szoktatás sokat segít, hogy a kutya elfogadja a száj körüli kezelést.

A fajta vedlik, ezért allergiások számára nem ígérhető tünetmentes együttélés. Nincs hipoallergén kutyafajta, és a rendszeres kefe sem szünteti meg az allergének jelenlétét.

A japán csin kistestű kutya, ezért az etetését a korához, testsúlyához, aktivitásához és testkondíciójához kell igazítani. A pontos napi mennyiséget nem lehet minden egyedre azonosan megadni: a választott eledel energiatartalma és a kutya életmódja is számít. A testkondíciót rendszeresen ellenőrizd tapintással és állatorvosi kontrollokon.

A napi adag több részre osztása segíthet. A napi háromszori etetés segít megelőzni a vércukorszint esését. Egyéves kor körül válthatsz felnőtt, kistestű kutyáknak készült eledelre.

A jutalomfalat legyen a tanítás része, ne plusz étkezés. A napi energiabevitelnek legfeljebb 10%-át adja. Ha sokat gyakoroltok, a jutalmazást számold bele a napi mennyiségbe.

A testsúlyra különösen érdemes figyelni, mert a túlsúly ronthatja a légzési tüneteket. Ne a könyörgő tekintet vagy a tál kiürülése alapján emeld az adagot, hanem a testalkat változását kövesd. Étvágytalanság, hirtelen hízás vagy fogyás, nehéz légzés vagy bármilyen tartós emésztési panasz esetén állatorvos tud biztonságos tanácsot adni.

A japán csin várható élettartama jellemzően 10–12 év, egy 373 kutyát vizsgáló adatbázisban mért medián életkor pedig 12,5 év volt. Egészségénél különösen figyelni kell a lapos arccal összefüggő légzési nehézségekre, a szemekre, a térdkalácsra és a szívre.

A rövid orrhát miatt kialakulhat brachycephal légúti szindróma. Ennek jele lehet a horkolás, hörgés, nehéz légzés vagy öklendezés. A tüneteket a meleg és a túlsúly ronthatja. A hőérzékenység ezért nem kényelmi kérdés, hanem a mindennapi tartás egyik alapvető biztonsági szempontja.

Milyen betegségek fordulhatnak elő?

• Térdkalács-ficam: a térdkalács elmozdulhat a helyéről; súlyos esetben műtét válhat szükségessé. Egy 488 kutyás vizsgálati adatbázisban 11,7%-nál találtak eltérést.
• Szembetegségek: szürkehályog, befelé forduló szemhéj és rendellenes helyen növő szempillák is előfordulhatnak. Egy 769 szemvizsgált kutyás adatbázisban 12,0%-nál volt eltérés.
• Szívbillentyű-elfajulás: korai szívzörejhez, köhögéshez, fáradékonysághoz vagy légzési nehézséghez vezethet. Egy 117, részletesen vizsgált kutyás mintában 12,0%-nál találtak eltérést.
• GM2-gangliozidózis: végzetes, öröklődő idegrendszeri betegség, amelynek tünetei többnyire 12–18 hónapos korban indulnak. Egy 483 tesztelt kutyás adatbázisban 0,8% volt beteg és 7,9% hordozó.
• Epilepszia: visszatérő rohamokkal járó idegrendszeri betegség, amelyre a tenyésztésben figyelnek.

Szűrések felelős tenyésztéshez

Japán csin kölyök választásakor kérd el a szülők dokumentált eredményeit. A tenyészállatoknál ezek a vizsgálatok ajánlottak:

1. állatorvosi szemészeti vizsgálat;
2. térdkalács-vizsgálat legalább 1 éves korban;
3. kardiológus által végzett szívvizsgálat, alapvizsgálatként legalább 4 éves kortól vagy részletes vizsgálat;
4. GM2-gangliozidózis DNS-teszt;
5. légzésfunkciós, BOAS-minősítés.

A GM2 DNS-teszttel a beteg utódok születése megelőzhető, ha a tenyésztési párosítást az eredmények alapján tervezik. Egy vizsgálati eredmény azonban nem helyettesíti a kutya rendszeres állatorvosi ellátását.

A hétköznapokban figyeld a légzését, szemét, mozgását és terhelhetőségét. Köhögés, fáradékonyság, sántítás, visszatérő szemirritáció, roham vagy légzési nehézség esetén állatorvosi vizsgálat indokolt.

Japán csin kölyök választásakor a kedves külső mellett az egészségügyi háttér legyen az első szempont. Nézd meg, milyen környezetben nőnek fel a kölykök, találkozz az anyával, és kérd el a szülők vizsgálati eredményeit. A szem-, térd- és szívvizsgálat, valamint a GM2 DNS-teszt dokumentációja alapvető információ a döntéshez.

A kölyöknek nyugodt, korának megfelelően kíváncsi viselkedést érdemes mutatnia. Ne válassz kizárólag a legkisebb, a legfélénkebb vagy a leginkább előretolakodó kölyök alapján. A felelős kölyökválasztás része az is, hogy legyen időd az első hónapok szocializációjára, szobatisztaságára, ápoláshoz szoktatására és fokozatos egyedüllét-tanítására.

Az első év fő feladatai

A szocializáció legfontosabb időszaka 12–16 hetes korig tart. Ismertesd meg fokozatosan emberekkel, nyugodt kutyákkal, macskával, hétköznapi hangokkal és különböző felületekkel. Nem a sok inger a cél, hanem az, hogy a kölyök jó élményekkel találkozzon.

Kis teste miatt a gyerekekkel folytatott játékot mindig felügyeld. Már fiatalon szoktasd a keféléshez, a szemkörnyék tisztításához, a fül ellenőrzéséhez, a karomvágáshoz és a fogápoláshoz. Egyéves kora körül átállhat felnőtt kistestű kutyáknak készült eledelre.

Hat–tizenkét hónapos korban makacsabb időszak is jöhet. Ilyenkor se keményíts a módszereken: maradj türelmes, röviden gyakoroljatok, és ne engedd szabadon nem bekerített helyen. Felnőttként is a család közelségét, a rövid sétákat és a nyugodt közös programokat fogja keresni.

A japán csin tartásánál a kis testméret miatt az eledel és a felszerelés költsége általában kedvezőbb lehet, mint egy nagytestű kutyánál. Kozmetikusra sincs szüksége, mert bundáját nem kell nyírni vagy trimmelni. Ettől függetlenül a rendszeres otthoni ápoláshoz kefére, szemkörnyék-tisztításhoz való eszközökre, karomápoláshoz és fogápoláshoz szükséged lesz.

A kiadásokat inkább az állatorvosi ellenőrzések befolyásolhatják. A szem, a térd, a szív és a légzés állapotának vizsgálata, illetve bármely felmerülő egészségügyi probléma jelentős tétel lehet. A hőérzékenység miatt a nyári hűtés, a klimatizált környezet fenntartása is a tervezendő költségek közé tartozhat.

Kölyökválasztáskor ne csak a kezdeti kiadást mérlegeld. A szülők dokumentált szem-, térd- és szívvizsgálata, GM2-tesztje, valamint légzésfunkciós minősítése sokkal többet mond a felelős tenyésztésről, mint egy kedvezőnek tűnő vételi feltétel.

A rendszeres költségvetésben számolj ezekkel:

• minőségi, életkornak megfelelő eledel;
• megelőző állatorvosi ellátás és váratlan vizsgálatok;
• ápolási eszközök;
• biztonságos hám, póráz és fekhely;
• nyári hűtéshez kapcsolódó kiadások.

A lap költségbecslőjében saját adataiddal is kiszámolhatod, milyen havi és éves kerettel érdemes tervezned.