Ír farkasagárjellem, tartás, egészség és költségek

Az ír farkasagár, más néven ír farkaskutya vagy Irish Wolfhound, Írországból származik. Ősei már időszámításunk szerint az első században is ismertek voltak a szigeten, és hatalmas, látás alapján vadászó agarakként tartották őket. Első hiteles írásos említése 391-ből maradt fenn: hét ír agár érkezett ajándékként Rómába, ahol nagy feltűnést keltettek.

Farkasvadászat és hatalmas termet

Ezeknek a kutyáknak eredetileg nagyon világos feladatuk volt. Elég gyorsnak kellett lenniük ahhoz, hogy utolérjék a vadat, és elég erősnek ahhoz, hogy farkassal, vaddisznóval vagy szarvassal is felvegyék a küzdelmet. A 17. század végéig Írországban farkas, vaddisznó és szarvas vadászatára használták őket.

A fajta későbbi sorsa szorosan összefüggött ezzel a munkával. Amikor a farkas a 18. század végére kipusztult Írországban, a nagy vadászagár iránti igény is csökkent. Sok kutya külföldre került, majd az 1840-es évek nagy ír éhínsége tovább apasztotta az állományt. Az ír farkasagár a kihalás szélére került.

Újjáépített fajta

Az 1840-es évek után George Augustus Graham kapitány és társai kezdték újra felépíteni a fajtát a megmaradt egyedekből. A tenyésztési munkába nehezebb típusú skót szarvasagár, német dog és tibeti masztiff is bekerült. A cél nem egy könnyű, sportos futóagár létrehozása volt, hanem egy nagy erejű, tekintélyt parancsoló, mégis agárszerű kutya megőrzése.

1879-ben a dublini kiállításon már külön osztályt hirdettek ír farkasagaraknak. 1885-ben elkészült az első fajtaleírás, és létrejött az első fajtaegyesület is. A fajtát 1955-ben nemzetközileg is véglegesen elismerték.

Ma az ír farkasagár elsősorban családi társ és kiállítási kutya, de megtalálható coursing pályán, engedelmességi feladatokban, nyomkövetésben és terápiás munkában is. Írország öt hivatalos jelképe közé tartozik, örökségi státusza pedig jól mutatja, milyen kiemelt helye van az ország kultúrájában.

Az ír farkasagár az óriástestű kutyák közé tartozik, és a legnagyobb, valamint legmagasabb agárfajta. A legmagasabb kutyafajták közé tartozik; hosszú teste, mély mellkasa, izmos nyaka és erős csontozata adja különleges megjelenését. Kecses agárvonalai mellett sem könnyed, finom testű kutya.

A háta hosszabb, mint a marmagassága. Nyaka hosszú, erős és enyhén ívelt, a mellkas nagyon mély, a has jól felhúzott. Hosszú farkát alacsonyan hordja, vége enyhén ívelt. Mozgása könnyed és élénk, ami különösen feltűnő egy ekkora kutyánál.

Ezek felnőtt kutyákra vonatkozó alsó határok. A kanoknál a kívánatos átlagos legkisebb marmagasság 86 cm, és nagyobb termetnél a testtömegnek is arányosan nőnie kell.

Fej, fülek és végtagok

Feje hosszú, egyenes vonalú, koponyája nem túl széles. Szeme sötét és ovális, füle kicsi, magasan tűzött rózsafül. A hosszú végtagokat erős csontozat és izmos combok tartják, a mancsok mérsékelten nagyok és kerekek. Ez a testfelépítés a gyors, kitartó vágtára alakult.

Drótos bunda, többféle színben

Szőrzete kettős szőrzet: kemény, drótos fedőszőrből és puhább aljszőrzetből áll. A szemek fölött, valamint a szakáll táján különösen erős, drótos szálú. Elfogadott színe a szürke, csíkos, vörös, fekete, tiszta fehér, őzbarna és búzaszínű változat.

Fehér jegy csak a mellkas elején, a lábujjakon és a farok végén lehet. Egész évben vedlik, de nincs nagy, látványos évszakos szőrcseréje. Allergiások számára ettől még nem ígérhető tünetmentes együttélés.

A farkasagár jelleme elsőre meglepő lehet annak, aki csak a méretét látja. Az ír farkasagár általában szelíd, kedves és hűséges kutya, amely az emberekkel és más kutyákkal is barátságos. Otthon jellemzően nyugodt, méltóságteljesen pihenő társ, nem folyamatosan zaklatott vagy készenléti állapotban élő kutya.

Ez a csendes természet nem jelent közönyt. Kifejezetten igényli, hogy a család életének része legyen, és akkor érzi jól magát, ha sok időt tölthet az embereivel. A kertben magára hagyva vagy rendszeresen hosszú időre elkülönítve nem tud jól élni. A közelségre való igénye legalább olyan meghatározó tulajdonsága, mint a termete.

Nyugodt társ, nem őrzőkutya

Tekintélyes megjelenése sokakat elriaszthat, de ettől még nem lesz jó házőrző. Éber lehet, ám nem gyanakvó és nem agresszív idegenekkel. Ha elsősorban őrző-védő feladatra keresel kutyát, az ír farkasagár nem erre való.

Jellemző erősségei:

• barátságos emberekkel;
• általában jól kijön más kutyákkal;
• gyorsan tanul és intelligens;
• otthon többnyire nyugodt;
• nem agresszív, nem bizalmatlan alkat.

Az agárösztön nem tűnt el

A kinti viselkedése egészen más képet mutathat. Évszázadokon át vadászott látás alapján, ezért a mozgó kisállat, futó macska vagy vad könnyen beindíthatja az üldözési ösztönét. Ez nem engedetlenség és nem rosszindulat: erős, öröklött zsákmányszerző ösztön.

A behívás gyakorlása szükséges, de egy gyorsan elinduló agárnál nem szabad kizárólag a tanításra építeni. Szabadon csak jól bekerített területen fusson. Rövid idő alatt nagy távolságra jut, a láthatatlan elektromos kerítés pedig nem tartja vissza megbízhatóan.

Jó tudni: A nyugodt, felnőtt ír farkasagár is hirtelen vágtába kezdhet, ha meglát valamit, amit üldözhetőnek ítél.

A fajta érzékeny lehet a durva bánásmódra. A kemény hangnem, a fizikai fenyítés vagy az állandó nyomás nem épít jó kapcsolatot vele. A kiszámítható szabályok, a nyugodt vezetés és a jutalommal megerősített tanulás sokkal jobban illik hozzá.

Az ír farkasagár annak való, aki nem pusztán nagy kutyát szeretne, hanem készen áll arra is, hogy egy óriástestű állat valóban a házban, a család ritmusában éljen. Nagy ház, biztonságosan bekerített kert és lehetőleg vidéki környezet illik hozzá. Lakásban a termete miatt nehezen tartható, még akkor is, ha bent gyakran nyugodtan viselkedik.

Nem olyan kutya, amelyet kertbe vagy kennelbe lehet „kihelyezni”. Ragaszkodik a családjához, társaságigénye magas, és a hosszan egyedül hagyott kölyök rombolhat, illetve könnyen megsérülhet. A rendszeres, hosszú órákig tartó ketrecezés az ízületeinek és a személyiségének sem kedvez.

Gyerekek mellett: szelíd, de nagyon nagy

Gyerekekkel többnyire jó szándékú és szelíd. A kockázatot nem elsősorban a jelleme, hanem a mérete jelenti: már kölyökként is könnyen feldönthet egy kisgyereket játék közben, kamaszként pedig egy oldalról érkező nekifutás is elég lehet ehhez. A gyerek és a kutya közös játékát ezért mindig felügyelni kell.

A mindennapi szabályok legyenek világosak:

1. Ne engedd, hogy a kölyök felugrálással köszöntsön embereket.
2. A gyerek ne másszon rá, ne húzza a fülét vagy a szakállát.
3. Evés és pihenés közben legyen saját, zavartalan helye.
4. A felnőttek tanítsák meg mindkét félnek a nyugodt együttlétet.

Más kutyák és kisebb állatok

Más kutyákkal általában barátságos, és sok esetben jól megfér velük. A konfliktuskereső, agresszív kutyatárs azonban nem jó párosítás számára. A méretkülönbség miatt a közös játékot akkor is figyelni kell, ha mindkét kutya békés.

Macskával vagy más kisállattal az együttélés kevésbé kiszámítható. Egyes ír farkasagarak, különösen azok, amelyek együtt nőttek fel macskával, képesek békésen együtt élni vele. Más egyedeknél az üldözési ösztön túl erős lehet. Kisállat mellé csak körültekintéssel válaszd.

Ha ír farkaskutya eladó hirdetést nézel, ne csak a kölyök külseje alapján dönts. Gondold végig előre a helyigényt, az autózást, a napi mozgást, a család rutinját és azt is, ki vigyáz rá, ha elutazol.

Az ír farkasagár intelligens, gyorsan tanuló kutya, de nevelésénél mindig számolni kell azzal, hogy a kölyök nagyon rövid idő alatt válik fizikailag erőssé. Amit tízhetesen még kedves szokásnak látsz, az néhány hónappal később egy több tíz kilogrammos kamasznál már veszélyes lehet. A cél a nyugodt, kezelhető, együttműködő felnőtt kutya.

A tanulás alapja a jutalom, a következetesség és a rövid gyakorlás. Jól reagál a jutalmazó módszerekre, a túl kemény fellépés viszont ronthatja a bizalmát. Egy-egy foglalkozás legyen inkább rövid és sikeres, mint hosszú és fárasztó.

Amit az első hónapokban taníts meg

A mindennapi életet megkönnyítő készségek fontosabbak, mint a látványos trükkök. Már korán gyakoroljátok a következőket:

• névre figyelést és laza pórázon sétát;
• nyugodt várakozást ajtónál, kapunál és etetés előtt;
• emberek melletti kulturált elhaladást;
• érintés elfogadását: mancs, fül, száj, test átvizsgálása;
• helyben maradást és pihenést kijelölt fekhelyen;
• biztonságos autózást és rövid egyedülléteket.

A behívást már kölyökkortól gyakorold értékes jutalommal, ellenőrzött környezetben. Ez hasznos készség, de az agár ösztöne miatt nem helyettesíti a biztonságos kerítést és a pórázt nyílt területen.

Szocializáció, nem túlterhelés

Az első időszakban fokozatosan ismertesd meg különféle emberekkel, zajokkal, talajokkal, rövid autóutakkal és jól kezelt, barátságos kutyákkal. Nem az a cél, hogy mindent elviseljen vagy mindenkihez odarohanjon, hanem hogy az újdonságokat nyugodtan tudja feldolgozni.

Kölyökovi vagy jutalomalapú engedelmességi foglalkozás jó keretet adhat, ha a terhelés alkalmazkodik a korához és méretéhez. A gyakorlás során kerüld a sok ugrást, a gyors irányváltásokat és a fizikailag fárasztó ismétléseket.

Jó tudni: Egy óriástestű kölyöknek különösen sokat számít, ha a tanult szabályokat minden családtag ugyanúgy tartja be.

Az ír farkasagárnak naponta legalább 120 perc mozgásra van szüksége, és ez egyes napokon ennél több is lehet. Felnőttként hajlamos elkényelmesedni, ezért nem elég arra várni, hogy majd magától mozog a kertben. A rendszeres hosszú séta és a biztonságos helyen végzett szabad vágta segít megtartani az izomzatát és kondícióját.

A mozgás része lehet:

• hosszú, pórázos séta;
• szabad futás és játék bekerített területen;
• coursing, vagyis csalinyúl-futás;
• nyomkövetés;
• obedience és agility.

A futás helye legyen valóban biztonságos

A gyors, erős agárnál a kerítés nem kényelmi kérdés. Látható, föld feletti kerítésre van szükség, mert a mozgó zsákmány látványa pillanatok alatt elindíthatja. Nyílt területen, közút közelében vagy nem teljesen zárt kutyafuttatóban ne engedd el.

A coursing különösen jól kapcsolódik a fajta eredeti adottságaihoz. Az obedience és a nyomkövetés pedig az együttműködést, figyelmet is fejlesztheti. Agilityben csak az életkorának, fizikai fejlettségének megfelelő feladatokat válassz.

Kölyöknek más a mozgás

Egyéves koráig ne kényszerítsd hosszú sétákra vagy erőltetett mozgásra. Kerékpár mellett futtatni, hosszan ösztönözve játszatni nem való neki ebben az időszakban. A legjobb alap a szabad, önszabályozott játék biztonságos területen.

4–9 hónapos kor között különösen ügyelj arra, hogy ne ugorjon le körülbelül 45 cm-nél magasabbról, és ne fusson felnőtt ír farkasagarakkal vagy ügyesebb, kisebb kölykökkel. Emberrel együtt kocogni csak a növekedési porckorongok 13–14 hónapos kori záródása után kezdjen, fokozatos felépítéssel.

A mozgás mennyiségét mindig az aktuális kondícióhoz, életkorhoz és egészségi állapothoz igazítsd. Sántítás, terhelhetőség-romlás vagy szokatlan légzés esetén állatorvosi vizsgálat szükséges.

Az ír farkasagár otthon gyakran meglepően nyugodt, de ettől még nem kis térbe való kutya. Óriási teste helyet kér a fekhelyen, az ajtóknál, a folyosón, az autóban és a mindennapi közlekedésben is. Nagy ház és nagy, biztonságosan körbekerített kert illik hozzá, lehetőleg olyan környezetben, ahol a rendszeres hosszú séták is megoldhatók.

A kert fontos, de nem váltja ki a sétát, a közös időt és a szabad futás lehetőségét. A fajta a családjával akar élni, nem elkülönítve. A hosszú ideig egyedül hagyott kölyök rombolhat, illetve veszélyes helyzetekbe kerülhet.

Az egyedüllétet általános szabályként fokozatosan érdemes tanítani: rövid, sikeres időszakokból építkezve, biztonságos környezetben. Ne használd a ketrecet rendszeres, többórás elkülönítésre. A hosszan tartó bezártság kedvezőtlenül hathat az ízületekre, az izmokra és a viselkedésre is.

A fajta ugatásáról nincs meghatározó elvárás, de a mérete miatt már egy alkalmi ugatás is erőteljes lehet. Idegenekkel szemben nem gyanakvó, ezért ne várd tőle, hogy őrizze a házat. A jelenléte önmagában tekintélyt kelthet, de őrző-védő szerepre alkalmatlan.

A lakás kialakításánál gondolj a csúszós felületekre, a kényelmes pihenőhelyre és a biztonságos átjárókra. Az utazáshoz nagyobb autó kell, a kertnél pedig ne spórolj a kerítésen: ez az egyik alapvető biztonsági feltétel.

Az ír farkasagár durva, drótos bundája otthon is kezelhető, de rendszeres átvizsgálást igényel. Szőrápolási igénye közepes: általában hetente vagy kéthetente alapos kefélés és átfésülés elég. A szőr a törzsön, a lábakon és a fejen kemény, a szem fölött és a szakállon különösen erős szálú.

Nem kell géppel nyírni vagy ollóval formázni. Ezek a módszerek árthatnak a szőrzetének, ezért a fejét se alakítsd fazonra. Egész évben vedlik, de nem jellemző rá nagy szezonális vedlési időszak.

Egyszerű ápolási rutin

A kefélés jó alkalom arra is, hogy végigtapintsd a testét. Egy ekkora kutyánál könnyű későn észrevenni kisebb duzzanatot, fájdalmas területet vagy sérülést, főleg mert jól tűrheti a fájdalmat. Ha új csomót, meleg duzzanatot, érzékenységet vagy tartós sántítást találsz, kérj állatorvosi vizsgálatot.

Pihenőhely és könyökápolás

A gondozás nem áll meg a kefénél. A nagy testnek vastag, kényelmes pihenőhely kell, amely tehermentesíti a könyököt és más nyomáspontokat. A hosszan tartó, rendszeres ketrecezés növelheti a nyálkatömlő, vagyis higroma kialakulásának esélyét.

A karmok állapotát a talaj, a mozgás mennyisége és az egyedi kopás is befolyásolja. A rendszeres ellenőrzés biztonságosabb, mint megvárni, amíg túl hosszúra nőnek. Ha bizonytalan vagy a karomvágásban, kérj személyes segítséget szakembertől vagy állatorvostól.

Az ír farkasagár etetésénél a legfontosabb szempont a testméret, a gyors kölyökkori növekedés és a gyomorfelfúvódás, illetve gyomorcsavarodás kockázata. A kölyök naponta többször eszik, a felnőtt kutya általában napi két étkezést kap. Az adag mindig igazodjon az életkorhoz, aktivitáshoz és testkondícióhoz.

A kölyköt ne etesd túl. A túl sok táplálék hasmenést és gyomorpanaszt okozhat, a gyors növekedés időszakában pedig különösen lényeges, hogy a testfejlődés ne kapjon felesleges terhelést. Egyes kölykök válogatósak, mások falánkabbak; a rendszeres mérés és a test állapotának követése segít a megfelelő mennyiség kialakításában.

A testkondíciót általános módszerként nem csak mérleggel, hanem tapintással is ellenőrizheted. Ha az etetés vagy a testsúly változtatásáról bizonytalan vagy, állatorvossal egyeztess.

Jó tudni: Etetés előtt és után ne legyen megerőltető mozgás. A felpuffadt has, az eredménytelen öklendezés vagy a nyugtalanság sürgős állatorvosi ellátást igényelhet.

Az etetés napi ritmusa legyen kiszámítható. A pihenőidőt úgy szervezd, hogy az evés ne közvetlenül intenzív séta, futás vagy játék elé és után essen. Friss ivóvíz mindig legyen elérhető.

A táp kiválasztásánál, az esetleges váltásnál és az egyedi érzékenységeknél ne más kutyák tapasztalatára építs kizárólag. Az ír farkasagár óriás termete miatt az etetési hibák következményei is nagyobb terhet jelenthetnek, ezért az étrend legyen átgondolt és következetes.

Az ír farkasagár felnőttként általában szívós kutya, de az óriás fajtákra jellemző súlyos egészségügyi kockázatok nála is jelen vannak. Az átlagos élettartama 6–8 év, ami rövidebb a legtöbb kutyafajtáénál. Egy nagy brit adatbázisban 509 ír farkasagár medián élettartama 9,9 év volt.

A rövid élet nem jelenti azt, hogy minden kutya ugyanazokkal a betegségekkel találkozik, de a gazdának fel kell készülnie a rendszeres ellenőrzésekre és a gyors állatorvosi reagálásra. A fajta jól tűrheti a fájdalmat, ezért egy kisebbnek tűnő változást sem célszerű félvállról venni.

Jelentősebb egészségügyi kockázatok

A fajtánál ismert problémák közé tartoznak:

• pitvarfibrilláció és dilatatív kardiomiopátia;
• csontdaganat, különösen a hosszú csontok területén;
• gyomorfelfúvódás és gyomorcsavarodás;
• tüdőgyulladás, gyakran félrenyelést követően;
• veleszületett májsönt kölyökkorban;
• nyirokcsomó-daganat;
• ízületi és csontfejlődési problémák;
• primer ciliáris diszkinézia, PRA, epilepszia, pajzsmirigy-alulműködés és von Willebrand-betegség.

A szívbetegség első jele lehet enyhe köhögés vagy csökkenő terhelhetőség. A csontdaganatnál a sántítás, esetleg duzzanat és melegség lehet feltűnő. Tüdőgyulladásnál a kutya gyorsan rosszabbodhat, előfordulhat, hogy nem fekszik le, hanem fejét és nyakát előrenyújtva áll.

A gyomorcsavarodás életveszélyes. A felfúvódott has, az öklendezés hányás nélkül vagy a hirtelen rosszullét miatt azonnal állatorvoshoz kell fordulni.

Vizsgálatok és tenyésztési szempontok

A rendszeres egészségügyi kontroll a felelős tartás része. Felnőtt kutyánál különösen lényeges a szívvizsgálat EKG-val, valamint a szem-, csípő- és könyökvizsgálat. Kölyöknél a 9–10 hetes korban végzett epesavteszt segít a veleszületett májsönt kiszűrésében, mielőtt új otthonába kerülne.

Tenyészállatnál a szív-, szem-, csípő- és könyökvizsgálat eredményét kérd el. Szükség szerint a von Willebrand-betegség és a pajzsmirigyműködés vizsgálata is szóba kerülhet.

Műtét vagy altatás előtt jelezd, hogy agárról van szó. Az altatószerek adagolása eltérhet más fajtákétól, és műtét utáni késői vérzés is előfordulhat. Olyan állatorvosi ellátás a legbiztonságosabb, ahol ismerik az agarak sajátosságait.

Az ír farkaskutya kölyök rendkívül gyorsan nő. Ez az időszak egyszerre izgalmas és sérülékeny: a kutya mérete hamar látványossá válik, de a csontozata, ízületei és mozgáskoordinációja még fejlődésben van. Testméretét körülbelül 18 hónapos korára éri el, miközben viselkedésben és érésben továbbra is fiatal maradhat.

Az első két év feladatai

8–12 hetes korban ne vidd el tízhetes kora előtt az alomból. Sok kölyök tizenkét hetes koráig az alomban marad. Az új otthonban rövid, pozitív élményeken keresztül ismerkedjen háztartási zajokkal, emberekkel, különféle talajokkal és autózással.

3–6 hónaposan a szabad játék biztonságos, bekerített helyen jobb választás, mint a hosszú séták. 6–12 hónapos korban különösen figyelj a felugrálásra, a magasról leugrásra és a nagyobb kutyákkal való vad játékra. A növekedési porckorongok 13–14 hónapos korra záródnak; ezután fokozatosan elkezdhető a közös kocogás és a hosszabb séta.

Mit kérdezz, ha eladó ír farkaskutya kölyköt keresel?

Az eladó ír farkaskutya hirdetésénél a kölyök színe vagy mérete ne legyen elég döntési szempont. Kérd el és nézd át a következőket:

1. A szülők szívvizsgálatának, szemvizsgálatának, csípő- és könyökszűrésének eredményét.
2. A kölyök epesavtesztjének eredményét.
3. A szülők és közeli rokonok egészségügyi előzményeit.
4. A kölyök tartási körülményeit, szocializációját és napi rutinját.
5. A tenyésztő segítségét a hazavitel utáni időszakban.

Az ivartalanítás időzítését beszéld meg állatorvossal, és a döntésnél vedd figyelembe a kutya fejlődési ütemét is. A felelős kölyökválasztásnál a dokumentált egészség, a stabil korai környezet és a hosszú távú támogatás többet számít, mint az, hogy milyen gyorsan viheted haza a kölyköt.

Az ír farkasagár fenntartása a mérete miatt általában magasabb költségű, mint egy átlagos kutyáé. Több eledelt fogyaszt, nagyobb helyet igényel, utazáshoz nagyobb autó kell, és a testtömeghez igazított gyógyszerek, illetve megelőző kezelések is többe kerülhetnek. Egyes gyógyszerek és szívféreg-megelőző készítmények két-háromszoros mennyiségben lehetnek szükségesek.

A rendszeres kiadások mellett számolj az alábbi tételekkel:

• magas, látható és biztonságos kerítés kialakítása;
• nagyobb fekhely, hám, póráz és szállítási megoldás;
• rendszeres szívvizsgálat EKG-val;
• kölyöknél epesavteszt;
• esetleges sürgős állatorvosi ellátás és komolyabb betegségek kezelése.

A költségeket erősen befolyásolja a lakóhely, az etetés módja, az egészségi állapot és az, hogy milyen felszerelést kell beszerezned az induláshoz. A kölyökre várni is kellhet, ezért ne kizárólag az azonnal elérhető hirdetések alapján tervezz.

A pontos havi és éves kiadásokat a lap költségbecslőjében saját adataiddal is kiszámolhatod. Ennél a fajtánál különösen érdemes tartalékot képezni a váratlan állatorvosi költségekre.