Broholmerjellem, tartás, egészség és költségek

A broholmer, más néven dán broholmer vagy dán masztiff, Dániából származik. Típusa már a középkorban ismert volt: kezdetben szarvasvadászatra használták, később pedig a nagy gazdaságok, kúriák és kastélyok őrzőjeként dolgozott. Jütlandon marhákat is terelt a vásárokra, Koppenhágában pedig mészárszékek előtt őrködött; innen ered a „mészároskutya” elnevezése is.

A Broholm birtok és a fajtanév

A fajta mai neve az 1800-as évek közepén kapcsolódott össze a fynszigeti Broholm birtokkal. A birtok ura, N. F. B. Sehested 1850 körül kezdett tervszerűen tenyészteni ilyen kutyákat. A kölyköket tenyésztési kötelezettséggel adta tovább, így próbálta megőrizni az egységes típust és a használható természetet.

A történetben az angol masztiffoknak is volt szerepük. A 16. század végén II. Frigyes dán király angol masztiffokat kapott ajándékba, amelyeket helyi nagytestű kutyákkal kereszteztek. A broholmer nem egyszerűen ezeknek a kutyáknak a másolata lett: dán környezetben, őrző- és birtokkutyaként alakult saját fajtává.

A fontosabb állomások röviden:

• 1850 körül: megkezdődik a tervszerű tenyésztés Broholm birtokán.
• 1859–1929: Koppenhágában is tenyésztik, kölykök Svédországba és Németországba is kerülnek.
• 1886: elkészül az első hivatalos fajtaleírás.
• 1950 körül: az utolsó törzskönyvezett kutya után kihaltnak tekintik.
• 1974–1975: országos keresés indul Dániában, és kezdetét veszi az állomány újjáépítése.
• 1998: a fajta teljes nemzetközi elismerést és nemzetközi törzskönyvet kap.

Jó tudni: A fajta újjáépítése néhány megtalált, broholmer jellegű kutyából indult. Emiatt a mai állomány génállománya is viszonylag kicsi.

A 20. század háborúi, járványai és a beltenyésztés majdnem eltüntették a fajtát. Az újjáépítéshez megtalált helyi kutyákat, majd egy holland alomból származó, masztiff hátterű szukát is bevontak. A modern broholmer így történelmileg régi típus, de a mai populációját tudatos megőrző munka formálta.

A broholmer óriástestű, erős, téglalap alakú masztiff típus. Nem a gyors, könnyed megjelenés dominál rajta, hanem a súlyosabb elülső testfél, a mély mellkas és az erős csontozat. Mozgása nyugodt, hosszú lépésű; természetes járásmódja a lépés és az ügetés.

A kanok határozottan hímjellegűek, a szukák nőiesebbek, de mindkét nemnél elvárás az erős, arányos összkép. A mar és a könyök, illetve a könyök és a talaj közötti magasság aránya közel 1:1. A test hossza meghaladja a marmagasságot, ezért a kutya nem négyzetes hatású.

Fej, test és mozgás

A fej nagy, széles és nehéz hatású. A koponya és az arcorr nagyjából azonos hosszúságú, az orr fekete, az ajkak lelógók, de nem túlzottak. Szeme kerek, világos vagy sötét borostyánszínű lehet, füle közepes méretű és az arc mellett lóg.

A nyak erős és izmos, kevés lebernyeggel. A hátvonal egyenes, a mellkas mély, a farok mélyen tűzött; nyugalomban kardszerűen lóg, mozgás közben vízszintesig emelkedhet. A mancsok kerekek, zártak, a végtagok erősek és egyenesek.

Rövid szőr, sűrű aljszőrzet

Szőrzete rövid és testhez simuló, alatta sűrű aljszőrzet található. A bőre vastag és jól pigmentált, a nyak tájékán bőségesebb. Az elfogadott színek:

• sárga, fekete maszkkal vagy anélkül;
• vörös, fekete maszkkal vagy anélkül;
• fekete;
• fehér jegy a mellkason, a lábakon vagy a farok hegyén előfordulhat.

A fekete maszk kizárólag az arcorron jelenhet meg. A hosszú szőr, a feketétől eltérő orrszín és a hibás szín kizáró hiba. Bár rövid bundájú, a sűrű aljszőrzet miatt időszakosan erősen vedlik.

A broholmer jelleme alapvetően nyugodt, jóindulatú és magabiztos. Nagy termete ellenére nem az a célja, hogy konfliktust keressen. Őrzőként inkább a megjelenésére, az önbizalmára és a hangjára támaszkodik, nem a támadó viselkedésre.

A családjához erősen kötődik. Nem egyszemélyes kutya: jellemzően az egész háztartást figyeli, szeret a gazdái közelében lenni, és akkor érzi magát jól, ha részt vehet a közös életben. Felnőttként kiegyensúlyozott, bent általában nyugodt, de fiatalon energikusabb és könnyebben felpöröghet.

Éber, de nem ideges őr

Az ajtóhoz érkező idegent hanggal jelzi, tehát az ugatásnak van funkciója. Nem tartozik a folyamatosan zajongó fajták közé. Vendégek érkezésekor a gazda nyugodt, következetes irányítása segít abban, hogy a kutya megtanulja, mikor ért véget a jelzés, és mikor nincs további dolga.

Az idegenekkel szemben barátságos lehet, ugyanakkor éber marad. A túlzott félénkség és az agresszió egyaránt problémás viselkedés. Egyes vonalakban előfordulhat nyugtalanság, túlpörgés vagy zajosabb viselkedés, ezért a kölyök családi környezetének és a szülők természetének megismerése valódi döntési szempont.

Amit a nagy test megváltoztat

A broholmer érzékeny, szelíd alkatú lehet, de 50–70 kg-os kan esetében egy rosszul rögzült szokás is komoly gondot jelenthet. Ha felugrál, húz a pórázon vagy előrerohan az ajtón, azt nem lehet később pusztán erővel kezelni. A szabályokat ezért már kölyökkorban nyugodtan, kiszámíthatóan kell felépíteni.

Jellemző erősségei:

• szoros családi kötődés;
• felnőttként kiegyensúlyozott viselkedés;
• figyelem és együttműködési készség;
• mérsékelt ugatási hajlam;
• őrző ösztön, amely általában nem agresszióban jelenik meg.

A kihívásokhoz tartozik, hogy azonos nemű kutyákkal szembeni agresszió előfordulhat, különösen kanoknál. Ez nem jelenti azt, hogy minden broholmer érintett, de a találkozásokat, a közös tartást és a kutyás programokat ennek tudatában kell szervezni.

Jó tudni: A nyugodt természet nem egyenlő azzal, hogy a broholmernek nincs szüksége foglalkozásra. A közös séta, a tanulás és az emberi közelség a kiegyensúlyozottságának része.

A dán broholmer annak való, aki nyugodt, figyelmes családi kutyát keres, és helyet tud adni egy valóban nagy testű állatnak. A mérete nem mellékes részlet: egy fiatal vagy felnőtt broholmer mozdulata, farkcsapása, ajtón való áthaladása és pórázon vezetése is több szervezést igényel, mint egy kisebb kutyáé.

Gyerekes családban szelíd társ lehet. A közös játékot mégis felügyelni kell, mert nem mindig érzékeli a saját méretét, és akaratlanul is feldönthet egy kisgyereket. A gyerekeknek is meg kell tanulniuk, hogy evés, pihenés és fekhelyen tartózkodás közben békén hagyják a kutyát.

Más kutyák és háziállatok mellett

A legtöbb egyed jól kijön más kutyákkal, és a család többi állatára is vigyázhat. Ugyanakkor az azonos nemű kutyákkal szembeni konfliktus előfordulhat, főleg kanoknál. Egy már meglévő kutya mellé ezért ne pusztán nem vagy méret alapján válassz kölyköt: számít az egyedek természete, az ismerkedés módja és a gazdák kezelési gyakorlata is.

A kisebb háziállatokkal való békés együttélést fokozatos, felügyelt találkozásokkal érdemes kialakítani. Általános szabály, hogy az első közös helyzetekben legyen lehetőség elkülönítésre, a nyugodt viselkedést pedig jutalmazd.

A broholmer jó választás lehet, ha:

• van bekerített kerted és elég helyed a lakásban is;
• vállalod a kölyökkori szocializációt és az engedelmességi alapokat;
• fizikailag tudsz kezelni egy erős, óriástestű kutyát;
• nem futótársat, hanem családcentrikus, közepes mozgásigényű társat keresel.

Kevésbé illik ahhoz az élethelyzethez, ahol kis lakásban él a család, nincs lehetőség több rövidebb sétára, vagy a kutya rendszeresen hosszú időre magára maradna. A ritka, kis állományú fajta kölyke sem feltétlenül érhető el gyorsan; a felelős választásnak része a türelem.

A broholmer tanítható, figyel a gazdájára, és szívesen együttműködik. A nevelés kulcsa mégsem a keménység, hanem a következetes, jutalomalapú tanítás. A nagy testű kutyánál minden hasznos viselkedést időben kell megtanítani, mert ami egy 10 kg-os kölyöknél csak kényelmetlenség, az később veszélyes helyzet lehet.

Különösen a kanok lehetnek önérzetesebbek. Ez nem indok a durva bánásmódra; inkább arra figyelmeztet, hogy világos szabályok, rövid gyakorlások és azonos családi elvárások kellenek. Ha egyik ember engedi a felugrálást, a másik pedig tiltja, a kutya nem következetességet, csak bizonytalanságot tapasztal.

Az első tananyag

A kölyöknek már érkezése után hasznos gyakorolnia az alábbiakat:

1. Pórázon haladás: ne húzzon, és tudjon megállni melletted.
2. Behívás: fokozatosan, egyre zavaróbb környezetben építsd fel.
3. Ajtó- és kapufegyelem: várjon, amíg engedélyt kap az áthaladásra.
4. Testkezelés: fül, mancs, száj, nyakörv és fekhely érintése legyen hétköznapi élmény.
5. Nyugodt vendégfogadás: tanulja meg, hogy a jelzés után vissza lehet kapcsolni pihenő üzemmódba.

A korai szocializáció során ne minél több ingerrel akard elárasztani, hanem adj sok jó minőségű, nyugodt tapasztalatot. Találkozzon különböző emberekkel, stabil kutyákkal, járművekkel és helyszínekkel, de legyen lehetősége távolságot tartani is. A kényszerített ismerkedés nem cél.

A feladatok közé később bekerülhet nyomkövetés, rally, engedelmességi munka vagy húzósport. Ezek a foglalkozások a kapcsolatot és az együttműködést építik. Ha a viselkedése hirtelen megváltozik, fájdalomra utaló jelet, félelmet vagy fokozódó konfliktust tapasztalsz, kérj segítséget állatorvostól és képzett viselkedési szakembertől.

A broholmer közepes mozgásigényű fajta. Felnőttként nincs szüksége napi többórás, intenzív sportolásra, de rendszeres sétákra és közös programokra igen. Szívesen kimozdul, elkíséri a családot, megmozgatja az izmait, majd otthon jellemzően nyugodtan pihen.

A napi aktivitást az életkorhoz, az egészségi állapothoz és az időjáráshoz kell igazítani. Több rövidebb séta is jól illeszkedhet a napba. A bekerített kert hasznos, de nem helyettesíti a közös sétát, az új szagokat és a gazdával végzett foglalkozást.

Munkák és sportok

A fajta többféle feladatban kipróbálható. Nem minden egyedből lesz versenyző, de a közös munka jó csatornát ad a figyelmének.

• nyomkövetés és vérnyomkövetés;
• mentőkutyás munka;
• rally és obedience;
• kocsi- vagy szánhúzás;
• túrázás, úszás;
• labdázás és frizbi;
• agility, az egyed fizikai adottságaihoz igazítva.

Kölyök- és növendékkorban a kíméletes terhelés különösen fontos. A gyors növekedés miatt az ízületeket és csontokat óvni kell: kerüld a megerőltető, ismétlődő ugrásokat, a hirtelen irányváltásokat és a túl hosszú, kényszerített mozgást. Az OCD leggyakrabban 9–10 hónapos korban jelentkezik; sántítás vagy mozgáskedv-változás esetén állatorvosi vizsgálat szükséges.

A fiatal broholmer energikusabb lehet, mint a felnőtt. Ilyenkor a teljes kifárasztás helyett a rövid tanulás, a szimatmunka és a kontrollált játék általában hasznosabb. A cél nem egy fáradt kölyök, hanem egy fokozatosan, egészségesen fejlődő nagytestű kutya.

Bent a broholmer általában nyugodt, de óriási helyet foglal. Egy nagy fekhely, széles közlekedőutak, stabil ajtók és praktikus autós megoldás kell hozzá. Kis lakásban tartása nehezebb, különösen fiatal korában, amikor energikusabb és a kölyök is hamar 40–60 kg-os lehet.

A bekerített kert ajánlott, de a kutya ne kizárólag ott éljen. A családhoz erősen kötődő fajtaként a mindennapi közelséget keresi. Kinti tartózkodását a rövid, sűrű aljszőrzet támogatja, de a családi élettől elkülönített udvari élet nem pótolja a közös programokat és a kapcsolatot.

Az ugatása általában célhoz kötött: érkező idegent vagy szokatlan helyzetet jelezhet. Már fiatalon gyakorold, hogy a jelzés után jutalommal visszahívható hozzád vagy elküldhető a helyére. Ez a vendégeknek és a szomszédoknak is kiszámíthatóbbá teszi a helyzetet.

Az egyedüllétet minden kutyánál fokozatosan kell tanítani. Rövid, sikeres időszakokkal kezdd, és ne a nap nagy részére hagyd magára egyik napról a másikra. A broholmer családközpontú természete miatt különösen hasznos, ha a pihenőhelye biztonságos, a napi rutinja pedig előre látható.

A hűvösebb időt sűrű aljszőrzete általában jól viseli, ugyanakkor a mai állományban egyre kevesebb kutyának elég vastag az aljszőrzete. A kutyát mindig az aktuális időjáráshoz, kondícióhoz és egyedi tűrőképességhez igazítva tartsd kint.

A broholmer rövid bundája kevés kozmetikai munkát igényel. Normál időszakban havonta egy alapos átkefélés elegendő lehet, vedléskor azonban gyakrabban kell átnézni és kefélni. A sűrű aljszőrzet miatt ilyenkor rövid szőr ellenére is sok kihullott szőrrel számolhatsz a lakásban és az autóban.

Nyírásra és trimmelésre nincs szüksége. Fürdetni csak alkalmanként, szükség szerint kell. A túl gyakori fürdetés általánosságban sem előnyös, mert feleslegesen terhelheti a bőrt és a szőrzetet.

Gondozási rutin nagy testű kutyához

A karmok erősek és gyorsan nőhetnek, ezért a rendszeres ellenőrzés fontos. Ha a karom kemény felületen kopog, általában ideje rövidíteni rajta. A mancsok, az ujjak közötti bőr és a talppárnák átnézése séta után különösen hasznos lehet.

A lelógó fül rendszeres ellenőrzést kér. Szag, pirosság, fokozott váladék, fejrázás vagy gyakori vakargatás esetén állatorvoshoz fordulj. A fogápolásnál a fokozatosság számít: a kutyát már kölyökkorban szoktasd hozzá ahhoz, hogy a szájához nyúlsz és megvizsgálod a fogait.

Jó tudni: A broholmer nem hipoallergén fajta. Az időszakosan erős vedlés miatt allergiás embernél nem ígérhető tünetmentes együttélés.

A broholmer gyors növekedésű óriás fajta, ezért a kölyökkori etetésének nagy jelentősége van. A túl gyors növekedés az OCD-hajlammal is összefügg, így az eledel kiválasztását és mennyiségét az életkorhoz, testállapothoz és fejlődési ütemhez kell igazítani. A nagytestű kölykök táplálásában kérj állatorvosi vagy megfelelő végzettségű táplálási tanácsot.

Az adagolást ne kizárólag a csomagolás alapján döntsd el. Általános elv, hogy a testkondíciót rendszeresen tapintással és szemrevételezéssel is ellenőrizni kell, majd ennek megfelelően módosítani az ételmennyiséget. A cél a fokozatos, egyenletes fejlődés, nem a minél gyorsabb gyarapodás.

A bőrproblémák egy részét az eledel kevés esszenciális zsírsavtartalmával hozták kapcsolatba. Viszketés, fülpanasz, szokatlan szőrhullás vagy mancsgyulladás esetén ne találomra cserélgesd az eledeleket: állatorvosi kivizsgálás segít tisztázni az okot.

A gyomorcsavarodás időnként előfordul a fajtában. Etetés után biztosíts nyugodt pihenőt, és ha hirtelen erős nyugtalanságot, eredménytelen öklendezést vagy haspuffadást látsz, sürgősen kérj állatorvosi ellátást. Mindig legyen előtte friss ivóvíz.

A broholmer kis génállományú fajta, ezért a tudatos tenyésztés és a szűrési eredmények megismerése különösen lényeges. Várható élettartama 8–12 év, és idős kora körülbelül 8 évesen kezdődik. Nagy testmérete miatt az ízületek, a szív és a növekedési időszak fokozott figyelmet kérnek.

Ízületi és gerincproblémák

A csípőízületi diszplázia és a könyökízületi diszplázia ismert kockázat. Egy tízéves dán összesítésben 774 röntgenezett kutya 4,5%-a kapott D vagy E csípőeredményt. Ugyanezen adatsorban a könyökvizsgálatoknál 4,4% ED 2, 2,9% pedig ED 3 eredményt kapott.

Az OCD porcfejlődési zavar, amely gyorsan növő óriás fajtáknál főként a vállízületben, ritkábban a térdben vagy csánkban fordulhat elő. Leggyakrabban 9–10 hónapos korban jelentkezik, gyakran kétoldali, és sok esetben műtéti megoldást igényel. Sántítás, merevség vagy terhelés kerülése esetén állatorvosi vizsgálat indokolt.

A spondilózist fiatal kutyáknál is egyre többször diagnosztizálják. Egy finn adatcsoportban 34 gerincvizsgált kutyából 17-nél találtak 1–4-es fokozatú elváltozást. A gerincfájdalom, mozgásváltozás vagy neurológiai tünet mindig kivizsgálandó.

Szív, bőr és egyéb kockázatok

Aortaszűkület és más szívbetegségek szórványosan előfordulnak, és fiatal kutyák váratlan elhullását is okozhatják. Bőrpanaszoknál viszketés, fülgyulladás, szokatlanul erős szőrhullás és mancsgyulladás jelentkezhet. Rejtettheréjűség egyes vérvonalakban gyakoribb; egy becslés a kanok 5–10%-át tartotta érintettnek.

Gyomorcsavarodás időnként, daganatos betegségek – köztük csontdaganat – szórványosan előfordulhatnak. Ezeket a kockázatokat nem lehet pusztán otthoni megfigyeléssel kizárni.

A kölyök szüleinél nézd meg az alábbi eredményeket:

• csípőízületi röntgen 18 hónapos kortól;
• könyökízületi röntgen 18 hónapos kortól;
• szívultrahangos aortaszűkület-szűrés 18 hónapos kortól;
• mentális vizsgálat 10 hónapos kor után;
• választható váll-OCD-röntgen.

A csípő- és könyökszűrés tenyészállatoknál kötelező Dániában. A szűrési papírok csökkentik a bizonytalanságot, de nem jelentenek életre szóló egészséggaranciát.

Broholmer kölyök választásakor a küllem önmagában kevés. Ritka, kis állományú fajtáról van szó, ezért különösen sokat számít a szülők egészségügyi eredménye, viselkedése és az a környezet, ahol az alom felnevelkedik. Olyan helyet keress, ahol a kölykök a nap nagy részében emberek között nőnek fel, és nem elszigetelten töltik az első heteket.

Kérd el a szülők csípő- és könyökeredményeit, kérdezz rá a szívultrahangra, a mentális vizsgálatra, valamint arra, volt-e a közeli rokonságban OCD, spondilózis, szív- vagy bőrprobléma. A felelős tenyésztő nem kész, hibátlan kutyát ígér, hanem átláthatóan beszél a fajta és a vonal egészségügyi hátteréről.

A fejlődés fő szakaszai

1. 8–12 hetes korban: induljon a nyugodt szocializáció emberekkel, kutyákkal és új helyszínekkel.
2. 3–6 hónaposan: tanulja meg a pórázt, az alapjelzéseket és a testkezelést, amíg még könnyebben irányítható.
3. 6–12 hónaposan: gyorsan nő, ezért kíméld az ízületeit, figyeld a sántítást és adj neki rövid, értelmes feladatokat.
4. 1–2 évesen: lelkileg még érhet; a következetes nevelést folytatni kell.
5. 3–4 évesen: testileg teljesen kifejletté válik.

A csípő- és könyökszűrés 18 hónapos kor után végezhető el, tenyésztésre pedig csak 24 hónapos kor után minősíthető. Ez a lassú érés azt is jelenti, hogy a fiatal kutyát ne kezeld kész felnőttként csak azért, mert már nagyobbnak látszik sok más fajtánál.

A kölyök hazahozatala előtt készíts nagy, stabil fekhelyet, biztonságos pórázt és hámot, valamint olyan napi rutint, amelyben jut idő pihenésre, rövid tanulásra és fokozatos egyedüllét-gyakorlásra. A korai hónapokban kialakított szokások hosszú évekre meghatározzák az együttélést.

A broholmer tartásának költségét elsősorban az óriási testméret határozza meg. Több eledelt fogyaszt, nagyobb fekhelyre, erősebb felszerelésre és megfelelő méretű szállítási megoldásra van szüksége. A ritka fajta miatt a külföldi kölyökvásárlás utazási és ügyintézési kiadással is járhat.

A rövid szőrzet gondozása viszonylag kedvező tétel: nincs szüksége rendszeres kozmetikusra, nyírásra vagy trimmelésre. Ezzel szemben a rendszeres állatorvosi ellátás, az élősködők elleni védekezés, az oltások és az óriástestű kutyához való minőségi felszerelések hosszú távon jelentős összeget képviselhetnek.

Nagyobb, nehezebben tervezhető kiadást jelenthet:

• ízületi panaszok, például OCD kivizsgálása vagy esetleges műtéte;
• szív- és bőrproblémák diagnosztikája;
• nagy méretű autós szállítás, fekhely és eszközök;
• tenyészállatnál a csípő- és könyökröntgen, szívultrahang, mentális vizsgálat.

A havi keret kialakításakor számolj tartalékkal váratlan állatorvosi helyzetekre is. A lap költségbecslőjében saját adataiddal is kiszámolhatod, hogyan alakulhatnak a broholmer várható tartási kiadásai.