Ausztrál kelpiejellem, tartás, egészség és költségek

Az ausztrál kelpie története szorosan kapcsolódik Ausztrália juhászatának gyors növekedéséhez. Új-Dél-Wales és Victoria hatalmas legelőin a juhnyájak szabadon jártak, egyes birtokokon pedig negyedmillió állat is élt. Olyan kutyára volt szükség, amely hőségben, porban, nehéz terepen és óriási távolságokon is kitartóan dolgozik.

A fajta ősei a 19. században Skóciából érkező, collie típusú juhászkutyák voltak. Köztük fekete-cser, rövid és hosszú szőrű kutyák is akadtak. Ezekből az állományokból alakult ki az a gyors, hajlékony és önállóan dolgozó terelőkutya, amely ma australian kelpie néven is ismert.

Egy név, amely vízi szellemet jelent

1870-ben Jack Gleeson Casterton közelében kapott egy fekete-cser szukát, amelyet Kelpie-nek nevezett el. A név gael eredetű, jelentése vízi szellem. Kelpie-t később Caesar nevű kannal párosították; egyik utódjuk, King's Kelpie a fajta egyik alapállatává vált.

Az 1870-es évek végére a kelpie-k már terelőversenyeket nyertek Victoria és Új-Dél-Wales területén. 1896-ban a Gay nevű kelpie nyerte az első sydney-i terelőversenyt. A kutyák sikerét nem látványos küllemük, hanem a munka során mutatott állóképességük és irányíthatóságuk alapozta meg.

Munka- és kiállítási vonalak

1908-ban mutatták be először kiállításon a fajtát. Ausztráliában ma a kiállítási kelpie és a munka-kelpie külön nyilvántartásban szerepel. Rokon állományokról van szó, de más hangsúlyokkal: a munka-kelpie esetében a terelőkészség és a munkateljesítmény, a kiállítási állományban pedig a küllemi jellemzők is hangsúlyosak.

1973-ban a fajtát nemzetközileg véglegesen elismerték, a jelenleg érvényes fajtakövetelmények 2012-ben jelentek meg. Az ausztrál kelpie ma is dolgozik juhokkal és más haszonállatokkal, de agilityben, obedience-ben, rallyban, nyomkövetésben, kereső-mentő munkában és vámkutya-feladatokban is megállhatja a helyét.

Jó tudni: Az ausztrál kelpie munkavizsgás fajta. A terelőösztön nála nem díszítőelem, hanem a viselkedését ma is erősen alakító örökség.

Az ausztrál kelpie közepes termetű, atletikus juhászkutya. Teste valamivel hosszabb, mint amilyen magas: a testhossz és a marmagasság aránya 10:9. Nem robusztus, mégsem lehet vézna; az összkép a kemény izomzatról, a gyorsaságról és a hosszú munkanapokra való alkalmasságról szól.

A végtagjai erősek, mégis rugalmasak, a csontozata finomabb. Mancsai kerekek, erős talppárnákkal. Mozgása szabad és kitartó, nagy sebességnél is gyorsan képes irányt váltani. Ez a testfelépítés a nyílt terepen és karámban végzett munkához egyaránt illik.

Rókaszerű fej, figyelő tekintet

Feje arányos a testével, kifejezése kissé rókaszerű. A mandulavágású szemek ugyanakkor lágyítják ezt a benyomást. A szem többnyire barna, füstkék szőrzet esetén világosabb árnyalat is előfordulhat. Fülei felállók, hegyesek, egymástól távolabb tűzöttek és enyhén kifelé dőlnek.

A hát egyenes és szilárd, az ágyék izmos, a mellkas mély, de nem túl széles. A farok nyugalomban enyhe ívben lóg, nagyjából a csánkig ér. Izgalomban megemelheti, de nem hordja függőlegesen a háta fölött.

Rövid, kettős és esőálló bunda

A kelpie szőre rövid, kettős és időjárásálló. A sűrű aljszőr fölött egyenes, kemény, szorosan fekvő fedőszőr található. A szőrzet a testen átlagosan 2–3 cm hosszú, a nyakon gallért képez, a combok hátsó részén és a test alján hosszabb, a farok pedig dúsabb szőrű.

Elfogadott színei:

• fekete;
• fekete-cser;
• vörös;
• vörös-cser;
• fakó;
• csokoládébarna;
• füstkék.

Az egyszínű fekete kelpie egyik elnevezése a Barb. A bunda praktikus: védelmet ad esőben, porban és változó időben, ugyanakkor nem igényel nyírást vagy trimmelést.

Az ausztrál kelpie jelleme elsősorban a munkáról szól. Rendkívül éber, gyorsan észleli a környezet változásait, hamar tanulja az összefüggéseket, és szeret együtt dolgozni az emberével. Nem olyan kutya, amely megelégszik azzal, hogy jelen van: feladatot keres, kezdeményez, és a közös tevékenységből épít kapcsolatot.

Kifejezetten intelligens, de az intelligencia önmagában nem könnyű kezelhetőséget jelent. Ha nem kap elég mozgást, tanulást vagy irányítást, találhat magának elfoglaltságot. Ez lehet ugatás, tárgyak piszkálása, üldözés, ásás vagy a háztartás tagjainak terelgetése is. A kelpie mozgásigény ezért mindig együtt értelmezendő a szellemi igénnyel.

Hűséges, de nem mindenkivel közvetlen

A gazdájához és a saját családjához nagyon ragaszkodhat. Sok egyed követi az emberét a lakásban, a kertben, munka közben is, és rosszul éli meg, ha rendszeresen kimarad a közös életből. Ez a közelségigény nem jelent állandó nyugtalanságot: ha megkapja a napi mozgást és feladatot, otthon képes pihenni.

Idegenekkel gyakran tartózkodó, egyes kutyák félénkebbek is lehetnek. Nem szükséges mindenkivel barátkoznia, de azt meg kell tanulnia, hogy az új emberek, helyzetek és ingerek mellett is biztonságosan, gazdára figyelve viselkedjen. A korai, fokozatos szocializáció ebben sokat számít.

Jó jelzőkutya: észreveszi, ha valami szokatlan történik, és jelezhet. Védelmező viselkedés előfordulhat, de nem őrző-védő kutya, és nem agresszív munkára való. Az agresszió vagy a túlzott félénkség nem kívánatos tulajdonság.

A terelőösztön a hétköznapokban is megjelenhet

A kelpie veleszületetten figyeli a mozgást, lopakodva közelíthet, majd irányítani próbálhatja azt, ami előtte van. Juhoknál ez értékes munkatulajdonság. Családi környezetben viszont előjöhet futó gyerekeknél, kerékpárosoknál, macskáknál vagy más kutyáknál.

Ezért fontos, hogy legyenek világos szabályok. A gazdának meg kell szakítania a nem kívánt terelést, majd más, engedélyezett feladatra kell terelnie a figyelmet. A szaglómunka, apportírozás, engedelmes feladatok vagy szervezett terelés jó levezetést jelenthetnek.

Az ausztrál kelpie lehet pimasz, huncut és játékos, de a humora mellett komoly munkabírás is van benne. Akkor mutatja a legjobb arcát, ha az ember nem lefárasztani akarja mindenáron, hanem megtanul vele együttműködni.

A kelpie olyan gazdának való, aki nem alkalmi programként tekint a kutyázásra. Napi közös aktivitást, rendszeres tanítást és sok jelenlétet kér. Kertes házban, a család életének részeként érzi jól magát, ahol van tere mozogni, de nem szorul ki tartósan egyedül a kertbe.

Jó választás lehet annak, aki futni szeretne vele, terelés iránt érdeklődik, vagy agilityre, obedience-re, rallyra járna. A kutyasport nem kötelező, de a fajta adottságaihoz jól illik a rendszeres, irányított közös munka. A gazdának tudnia kell következetesen szabályokat tartani, miközben jutalommal építi a kívánt viselkedést.

Gyerekek mellett: felügyelet és tanítás kell

Ha a kelpie kölyökkorától gyerekekkel nő fel, jól kijöhet velük. A kihívást a terelő viselkedés jelenti: a rohangáló, sikítozó vagy kerékpározó gyerekeket is irányítani próbálhatja. Ezért a közös játékot mindig felnőttnek kell felügyelnie, különösen addig, amíg a kutya nem tanulta meg, hogy a gyerekek futása nem terelési helyzet.

A gyerekeknek is szükségük van szabályokra. Ne zavarják a kutyát evés, alvás vagy pihenés közben, ne kergetőzzenek vele kontroll nélkül, és ne próbálják egyedül kezelni a feszült helyzeteket. A nyugodt, kiszámítható együttélés mindkét fél számára biztonságosabb.

Más kutyák és kisállatok

Más kutyák, háziállatok és kisebb állatok mellett az ösztönös terelés gondot okozhat. Nem minden kutya tolerálja, ha egy kelpie folyton útját állja, köröz körülötte vagy mozgásra készteti. Macskánál és kisállatnál különösen óvatos, fokozatos bemutatásra, fizikai elkülönítésre és folyamatos felügyeletre lehet szükség.

Az alábbi helyzetekben nem ajánlott a fajta:

• ha lakásban élsz, és nincs lehetőség bőséges napi aktivitásra;
• ha a kutya hosszú időre egyedül maradna, feladat nélkül;
• ha nyugodt, kevés foglalkozást igénylő társat keresel;
• ha nem tudod kezelni a gyerekek vagy más állatok terelését;
• ha a tanítás és a közös program inkább teher lenne.

Jó tudni: A nagy kert önmagában nem oldja meg a kelpie szükségleteit. A hely nem helyettesíti a közös mozgást, a tanítást és az emberrel végzett feladatokat.

Az ausztrál kelpie jól tanítható, mert figyel az emberére, gyorsan felismeri a mintákat, és szívesen dolgozik jutalomért. A nevelés kulcsa a rövid, világos és rendszeres gyakorlás. Nem érdemes sokszor ismételni ugyanazt a feladatot, ha a kutya már elfáradt vagy túlpörgött; jobb néhány sikeres ismétléssel befejezni.

A jutalomalapú tanítás jól illik hozzá. Használhatsz falatot, játékot, közös játékot vagy mozgásos feladatot jutalomként, attól függően, mi motiválja. A jutalomfalatok mennyiségét számold bele a napi adagba.

Az alapok már kölyökkorban kezdődnek

A korai hónapok célja nem a hibátlan teljesítés, hanem a biztonságos világismeret és a gazdára figyelés. Nyugodt, rövid találkozásokkal ismertesd meg emberekkel, barátságos kutyákkal, különböző hangokkal, felületekkel és helyszínekkel. Mivel idegenekkel tartózkodó lehet, nem kell rávenni a közeledésre; elég, ha megtanulja nyugodtan megfigyelni a helyzetet.

A fontos alapjelek közé tartozik:

1. a behívás és a névre figyelés;
2. a laza pórázon haladás;
3. a helyben maradás és a pihenés jelre;
4. az elengedés és a csere;
5. az emberre nézés zavaró ingerek közelében.

Terelés helyett irányított feladat

Ha a kelpie gyereket, macskát vagy más kutyát próbál terelni, ne hagyd gyakorolni ezt a mintát. Szakítsd meg nyugodtan a helyzetet, vezesd el, majd adj egyszerű feladatot: behívást, kézérintést, keresést vagy helyben maradást. A cél az, hogy a kutya megtanulja: a mozgó környezetre nem önálló tereléssel, hanem a gazdára figyelve reagál.

A fajta egyes egyedei könnyen túlpöröghetnek. Ilyenkor nem a még intenzívebb játék a legjobb válasz, hanem az önkontroll gyakorlása: lassú szimatolás, nyugodt pozíciók, várakozás, egyszerű feladatok és tudatos pihenőidő. A kiegyensúlyozott kelpie nem csak dolgozni tud, hanem leállni is megtanul.

A következetesség nem keménységet jelent. A szabályok legyenek érthetők és kiszámíthatók, a kívánt viselkedés pedig kapjon időben érkező jutalmat.

A kelpie mozgásigénye magas. Legalább napi 40 perc aktív mozgásra van szüksége, de a pórázon tett séta önmagában kevés. Futás, kocogás vagy hosszabb edzés mellett olyan feladatot is igényel, amelyben figyelnie, döntéseket hoznia és együttműködnie kell.

A terhelés mennyiségét az életkorhoz, az egészségi állapothoz és az egyedi edzettséghez kell igazítani. Kölyök- és növekedési korban a nagy intenzitású, ismétlődő terhelést fokozatosan kell felépíteni. Felnőtt kutyánál is legyen bemelegítés, levezetés és elegendő pihenő.

Milyen foglalkozások illenek hozzá?

A fajta eredeti adottságai sokféle tevékenységben használhatók:

• terelés és terelőversenyek;
• futás vagy kocogás a gazdával;
• agility;
• obedience és rally;
• nyomkövetés, szaglómunka;
• apportírozás és szabályokhoz kötött játék.

A szaglófeladatok különösen hasznosak lehetnek, mert nem csak fizikailag fárasztanak. Elrejthetsz jutalmat vagy játékot, taníthatsz egyszerű tárgykeresést, illetve beépíthetsz keresős részeket a sétába. A feladat legyen a kutya tudásához igazított, hogy a sikerélmény fenntartsa a motivációját.

Nem az a cél, hogy teljesen kifáradjon

A kelpie-nél könnyű belecsúszni abba, hogy minden nap egyre több fizikai terhelést kapjon. Ez nem feltétlenül vezet nyugodtabb kutyához; inkább egyre jobb állóképességű sportolót nevelhet belőle. Jobb, ha a mozgást váltogatod koncentrációt igénylő feladatokkal és pihenéssel.

Egy jól felépített nap része lehet egy aktív séta vagy futás, egy rövid tanulási blokk, némi szimatolás, majd otthoni nyugalom. A változatos foglalkoztatás segít, hogy a kutya fizikailag és fejben is elégedett legyen.

Az ausztrál kelpie nem lakásba való fajta. Kertes házban, sok térrel érzi jól magát, de a kert nem jelent önálló megoldást. Ha egész nap magára hagyják, ugyanúgy unatkozhat, mintha egy kis lakásban élne. A számára megfelelő életforma része, hogy a család közelében lehessen és rendszeresen közös feladatot kapjon.

Egyedül csak fokozatos tanítással marad jól. Kezdd rövid, sikeres időszakokkal, biztosíts nyugodt pihenőhelyet, és ne az eltűnésed pillanatában kapja a nap legizgalmasabb elfoglaltságát. A hosszú, rendszeres magány különösen nehéz lehet számára, mert erősen kötődik a gazdájához és rosszul viseli a tétlenséget.

Mérsékelten ugat. Jelzőkutyaként figyelhet a szokatlan zajokra vagy érkezőkre, ezért hasznos megtanítani neki, hogy a jelzés után vissza tudjon fordulni hozzád. Az ugatás büntetése helyett a nyugodt elhallgatást és az alternatív viselkedést jutalmazd.

Kettős szőrzete esőálló, a fajta a meleg, poros ausztrál körülményekhez is alkalmazkodott. Mérsékelt és hűvös időben kint is tartható, de a szélsőséges hőségben minden kutyának árnyékra, friss vízre és kímélőbb időbeosztásra van szüksége. A nyári edzéseket célszerű hűvösebb napszakra tenni.

A kelpie számára a jó mindennap nem állandó pörgést jelent. A mozgás, feladat és pihenés ritmusa adja azt a keretet, amelyben kiegyensúlyozottan tud együtt élni veled.

Az ausztrál kelpie rövid bundája kevés kozmetikai munkát igényel, de nem gondozásmentes. Kettős szőrzete miatt rendszeresen hullik belőle elhalt szőr. Heti átkeféléssel vagy átfésüléssel eltávolíthatod ezt, és átnézheted a bőrét, a füleit, a mancsait is.

Fürdetés és vedlés

A szőrzetet nem kell nyírni vagy trimmelni. Fürdetésre csak alkalmanként van szükség, mert a túl gyakori samponozás feleslegesen terhelheti a bőrt és a szőrzet természetes védőrétegét. Vedlési időszakban gyakoribb kefélés lehet praktikus, hogy kevesebb szőr maradjon a lakásban és a kertben.

A bunda esőálló fedőszőre akkor működik jól, ha nem kezelik indokolatlanul erős kozmetikai szerekkel. Séta után általában elég letörölni a sarat a lábakról, majd hagyni megszáradni a szőrzetet. Tüskés, poros vagy kullancsos területről hazaérve nézd át a testét.

Fülek, mancsok, fogak

A felálló füleket rendszeresen ellenőrizd. Ha szokatlan szag, erős váladékozás, pirosság, fejrázás vagy fájdalmasság jelentkezik, állatorvosi vizsgálat szükséges. A mancsoknál különösen a talppárnákat, az ujjak közét és a karmokat érdemes átnézni, mert az aktív kutya könnyebben összeszedhet szennyeződést vagy sérülést.

Az ausztrál kelpie nem hipoallergén fajta. Rendszeresen hullatja a szőrét, ezért allergiás embernél nem ígérhető tünetmentes együttélés. Ha ez szempont, a konkrét kutyával való több alkalmas találkozás adhat reálisabb képet, mint bármilyen általános címke.

Az ausztrál kelpie etetésében a legfontosabb az adagok igazítása az egyedi aktivitáshoz, életkorhoz és testkondícióhoz. Egy terelőmunkát vagy intenzív sportot végző kutya energiaigénye más lehet, mint egy kevésbé aktív családi társáé. A napi adagot ezért ne csak a táp csomagolásán lévő irányérték alapján állítsd be.

Egyes egyedek hajlamosak az elhízásra. Rendszeresen nézd meg és tapintsd át a testét: a bordáknak könnyen kitapinthatónak kell lenniük, miközben nem rajzolódnak ki feltűnően. Ha a testsúly vagy a testforma változik, az adag módosításáról kérj tanácsot állatorvostól.

Jutalomfalat is számít

A kelpie tanításakor sok jutalom fogyhat, különösen kölyökkorban vagy sportfelkészítés alatt. A falatokat számold bele a napi energiabevitelbe. Használhatsz a rendes eledelből félretett szemeket, kisebb értékű jutalmakat a könnyű feladatokhoz, és különlegesebb falatot a nehezebb helyzetekre.

Praktikus etetési alapelvek:

• mérd ki a napi adagot;
• oszd több étkezésre, ha ez a kutyának megfelel;
• legyen előtte mindig tiszta ivóvíz;
• új eledelt fokozatosan vezess be;
• a tréningfalatokat vond le a napi adagból.

Táplálékallergia előfordulhat a fajtában. Vakarózás, visszatérő bőr- vagy fülpanasz, emésztési gond vagy bármilyen tartós tünet esetén ne kezdj önálló, szigorú diétába, hanem fordulj állatorvoshoz. A cél nem egy divatos étrend, hanem a kutya számára megfelelő, jól követhető táplálás.

Az ausztrál kelpie viszonylag egészséges fajta, de vannak olyan örökletes vagy fejlődési problémák, amelyekre a tudatos tenyésztésnél és kölyökválasztásnál figyelni kell. Várható élettartama 10–13 év, egy brit adatbázis kis létszámú kelpie-mintájában a medián életkor 12 év volt.

A rendszeres állatorvosi kontroll, a megfelelő testkondíció, az életkorhoz igazított mozgás és a tenyészállatok szűrése együtt segíthet a kockázatok mérséklésében. Betegségre utaló jel, sántaság, bizonytalan járás, roham, terhelésre jelentkező gyengeség vagy viselkedésváltozás esetén állatorvosi vizsgálat szükséges.

Mozgásszervi és szívproblémák

A csípőízületi diszplázia előfordulhat, bár a súlyos fokozat ritka. Egy 649 szűrt kutyából álló finn mintában 57% A, 30% B, 9% C, 3% D és 1% E minősítést kapott. Az átmeneti lumbosacralis csigolya veleszületett rendellenesség az ágyéki és keresztcsonti szakasz határán; a szűrt kutyák körülbelül 80%-a ép, LTV0 minősítést kapott.

A patellaluxáció, vagyis térdkalácsficam szintén ismert kockázat. Egy hivatalosan vizsgált, 348 kutyás mintában körülbelül 3%-ban fordult elő. Az esetek sokféle súlyosságúak lehetnek, ezért az időszakos sántítást vagy ugrálva futást nem szabad félvállról venni.

A szívbetegségek között főként mitrálisbillentyű-elégtelenség, ritkábban dilatatív kardiomiopátia fordul elő. Egy 164 bejelentett elhullást tartalmazó finn adatban 14 kutya halálokaként szerepelt szívbetegség. Szívzörej vagy terhelhetőségváltozás esetén vizsgálat indokolt.

Idegrendszer és szemek

A kisagy-sorvadás, röviden CA, gyógyíthatatlan örökletes idegrendszeri betegség. Mozgászavart, remegést, széles terpesztést, imbolygó járást és magasra emelt lépéseket okozhat. Korai formája 4–8 hetes korban, késői formája 3–8 hónapos korban jelentkezhet; a kóroki génváltozatok ritkák, de több CA-formára is elérhető DNS-teszt.

Idiopátiás epilepszia is előfordulhat, jellemzően 1–5 éves kor között kezdődő, visszatérő görcsrohamokkal. A vállízületi oszteokondrózis 4–8 hónapos korban sántítást okozhat, főként munka-kelpie vonalakban. Progresszív retinasorvadást is említenek a fajtában, de egy finn adatban az elmúlt évtizedben nem igazoltak esetet.

Mit kérj el a szülőkről?

A felelős kölyökválasztásnál nézd meg a dokumentált eredményeket:

• csípőízületi diszplázia röntgenje;
• gerincröntgen az LTV vizsgálatához;
• könyökízületi vizsgálat;
• térdvizsgálat patellaluxációra;
• szívhallgatási eredmény;
• szemvizsgálat;
• CA DNS-tesztek eredményei.

Jó tudni: CA esetében minden párosításnál legalább az egyik szülő legyen mentes az adott génváltozatra. Így nem születhet érintett kölyök.

Kelpie kölyök választásakor ne csak a szín, a küllem vagy az első találkozáskor mutatott bátorság alapján dönts. Nézd meg, milyen környezetben nőnek fel a kölykök, hogyan viselkedik az anya, milyen a tenyésztő hozzáállása a kérdéseidhez, és milyen dokumentált egészségügyi eredmények állnak rendelkezésre. Egy ilyen aktív terelőkutya esetében az is lényeges, hogy a választott kölyök temperamentuma illeszkedjen a saját életviteledhez.

Kérdezz rá a szülők csípő-, gerinc-, térd-, szív- és szemvizsgálataira, valamint a CA DNS-tesztekre. A jó tenyésztő nem csak átadja a papírokat, hanem őszintén beszél a vonal erősségeiről, kihívásairól és a kölyök várható igényeiről is.

Az első év fejlődési szakaszai

8–12 hetes korban különösen sokat számítanak a jó élmények. Mivel az ausztrál kelpie idegenekkel tartózkodó lehet, ismerd meg vele fokozatosan a világot, de ne áraszd el ingerekkel. A kisagy-sorvadás korai formája ebben az életkorban már jelentkezhet.

3–6 hónaposan játékos formában alapozhatod meg a behívást, pórázkezelést, önkontrollt és a közös figyelmet. A terelő hajlam ekkor már látszódhat. Ne engedd, hogy a kölyök rendszeresen gyakorolja a családtagok vagy állatok hajszolását; inkább adj neki strukturált, biztonságos feladatot.

6–12 hónapos korban nő az energia és az önállóság. A rövid tréningek, szaglófeladatok, egyszerű trükkök és engedelmes gyakorlatok segítenek kezelni ezt az időszakot. Ha 4–8 hónapos kor körül sántítást észlelsz, vidd állatorvoshoz, mert vállízületi porcfejlődési zavar is előfordulhat.

Az 1–2 éves kor a fokozatosan komolyabb munka és sport ideje lehet. Ne siettesd a terhelést: a futást, agilityt, terelést vagy intenzívebb tréninget fokozatosan építsd fel. A kölyökkorban kialakított nyugodt pihenési szokások felnőttként is sokat érnek.

Az ausztrál kelpie tartási költségét nem elsősorban a kozmetika, hanem a foglalkoztatás és a közös aktivitás befolyásolja. Közepes testmérete miatt az etetése mérsékelt költségű lehet, rövid szőre pedig nem igényel rendszeres kozmetikust. Ettől még a minőségi eledel, az állatorvosi ellátás, az élősködők elleni védelem, a felszerelések és a váratlan kiadások tervezést kívánnak.

A fajta igényei miatt jelentős tételt jelenthet a kutyaiskola, az egyéni tréning, a terelés, a sportfoglalkozás vagy a versenyzés. Ezek nem minden kelpie-nél ugyanolyan mértékűek, de a mozgás- és feladatszükségletet valamilyen formában nap mint nap biztosítani kell.

Külön kiadással járhatnak:

• a kölyökkori nevelési foglalkozások;
• agility, obedience, rally vagy terelés díjai;
• sporthoz szükséges felszerelések;
• egészségügyi vizsgálatok és váratlan állatorvosi ellátás;
• tenyészállatnál a csípő-, gerinc-, térd- és szívszűrések, valamint a CA DNS-tesztek.

A költségeket előre célszerű havi és éves bontásban megtervezni. A lap költségbecslőjében saját adataiddal is kiszámolhatod, hogyan alakulhatnak a kelpie tartásának várható kiadásai.